Szálláshelyek, wellness, vendéglátás, szállás-utazás, belföldi turizmus, üdülési csekk, szállásfoglalás, útikalauz
Magyar Magyar
 
OnlineLap lapcsalád
MI KERESÜNK ÖNNEK SZÁLLÁST!
0-24-ig
Online kérés
A szolgáltatás díja:
2.000 Ft/keresés
Felhasználónév:
Jelszó:


Kultúra és örökség - Dél-Alföld

Kultúra és örökség - Dél-Alföld


lapcsalád
Kultúra és örökség - Dél-Alföld

Kultúra és örökség - Dél-Alföld

Magyarország dél-keleti részét, a Duna-Tisza közét és a Körösök vidékét szeretnénk bemutatni. E régió tárgyi és szellemi örökrészét megismertetni, - a három közigazgatási megyét (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád).

  • Épített örökség, műemlékek
Kecskemét : Kecskemét városa Bács-Kiskun megye székhelye. Számos műemlék válik díszére a városnak, legfőképpen is a klasszicizáló késő barokk stílusú Nagytemplom, amely 1774-1806 között épült, az Ybl Miklós által tervezett, romantikus stílust képviselő Evangélikus templom, valamint a zsinagóga, amelyet mór-romantikus stílusban álmodott meg Zitterbarth János tervező, s jelenleg a Tudományos és Technika Házának otthona. A híres Cifrapalota a 19.században kialakult szecessziós stílus elemeit vonultatja fel, manapság a város egyik legismertebb épülete, napjainkban múzeumként működik. Mindemellett a város jelentős műemlékei közé sorolható a Városháza, a neobarokk Katona József Színház és az előtte található Szentháromság-oszlop, valamint az Újkollégium épülete. Érdemes ellátogatni a Naív Művészek Múzeumába és a Szórakaténusz Játékmúzeumba és Műhelybe is. Hagyományos kulturális rendezvény Kecskeméten a Hírös Hét Fesztivál, a Kecskeméti Nyári Fesztivál és a Népzenei találkozó.

Szeged : Szeged mai városképe hosszú idő alatt történelmi, természeti tényezők átalakító, romboló és építő munkájának eredményeképpen alakult ki, melyben az 1879-es tiszai árvíznek döntő szerepe volt. A nemzetközi összefogásnak köszönhetően hamarosan egy új, modern nagyváros épült fel a régi helyén, pompás eklektikus- szecessziós épületekkel, melyek közül kiemelkedik a Reök-palota. Európa egyik legszebb zsidó temploma a mór-szecessziós stílusban épült zsinagóga. 1930-ra felépült az azóta már a város jelképévé vált Fogadalmi templom a Dóm téren, melynek előtere a híres Szegedi Szabadtéri Játékok helyszíne is. Északnyugati sarkában találjuk a Dömötör tornyot, mely Szeged legrégebbi építészeti emléke, továbbá a Püspöki Palotát és a Nemzeti Emlékcsarnokot. A város egyetemi központja a szomszédos Aradi vértanúk tere, melynek központi épülete a volt Piarista Gimnázium és Rendház. Szeged kulturális értékét növeli számos múzeuma és kiállítóterme: a Móra Ferenc Múzeum, a Fekete-ház, az Egyháztörténeti múzeum, a Pick Szalámi- és Paprika-Múzeum, a Kass Galéria, valamint Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállítása. A város főterén, a nemzet nagyjainak szobraival övezett gyönyörűen parkosított Széchenyi téren áll a neobarokk stílusú Városháza. Alsóvároson található a magyar gótikus építészet egyik legérettebb alkotása, a ferences rendi Havas Boldogasszony-templom, mely a Dél-Alföld egyik legjelentősebb középkori műemléke. E városrész jelentős népi építészeti emlékei a napsugaras oromdíszítésű parasztházak. Az alföldi szélmalmok egyik utolsó képviselője a kiskundorozsmai szélmalom. Szegeden kora tavasztól késő őszig vidám fesztiválhangulat uralkodik, mely május 21.-én, Szeged napján kezdődik és a szeptemberi Európa Fesztivállal zárul.

Békéscsaba : Békés megye székhelye, Békéscsaba nem szűkölködik műemlékekben. Érdemes felkeresni a város szívében, a Szeberényi és a Szent István téren található három templomot. Az evangélikus Nagytemplom klasszicizáló copf stílusú, a mellette található kistemplom megállója lehet egy kiadós városi sétának. A Városháza épületének homlokzati tervei Ybl Miklóst dicsérik. A Jókai Színház a 19. század végét idézi építészeti stílusával, mellette a neoklasszicista Hotel Fiume épülete áll. Békéscsaba régi mezővárosi mivoltára utal az István malom, illetve a Gabonamúzeum. A görögkeleti templom a 19. században épült késő barokk stílusban. A gyulai úton látogatható meg a város két legjelentősebb kiállítóhelye, a Munkácsy Emlékház és a Munkácsy Mihály Múzeum. Hagyományos kulturális rendezvény Békéscsabán a Csabai Kolbászfesztivál, illetve a Városházi Esték és a Zenei Ifjúsági Találkozó.

Gyula : A viharsarki kisvárosok közül talán Gyula van a legszerencsésebb helyzetben - és jól is gazdálkodik értékeivel -, hiszen ott az építészeti emlékek bősége szerencsésen hasznosul termálturizmus híveinek körében, a várjátékok révén pedig a város kulturális kínálata bővül - ugyancsak örömére a fürdővendégeknek is. Az Alföldön a gyulai az egyetlen igazi vár, ez a város legismertebb középkorból származó műemléke. E sík falú téglavár udvarán zajlanak a Gyulai Várszínház előadásai. Gyula híres szülötte Erkel Ferenc, a nemzeti opera megteremtője. Érdemes felkeresni a róla elnevezett Erkel Ferenc Emlékházat . Jelentős barokk emlékekkel is rendelkezik a város, legismertebb a belvárosi római katolikus templom, a református templom, a két görögkeleti templom, illetve a megyeháza épülete. A városi könyvtár épülete a romantikus stílust idézi. Érdemes betérni egy süteményre, kávéra a Százéves cukrászdába az Erkel téren. Épülete copf stílusú, Czitler Antal építette. Itt tekinthető meg a cukrászeszközök múzeuma is. Hagyományos rendezvény Gyulán a Végvári Esték, a Nemzetközi Tűzoltófesztivál és a Minden Magyarok Táncfesztiválja.

Szabadkígyós : Szabadkígyóson - Békéscsabától 11 kilométerre -, az Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz és klasszicista jegyeket egyaránt felmutató Wenckheim-kastély, ez idő szerint azon kevesek egyike, melyeknek állapota megfelel az építészettörténeti értéknek. A kastélyhoz tartozó 32 hektáros park, a francia és angol kert, a szökőkút, a Szent Anna-kápolna és a magtár együtt alkotják a község legjelentősebb műemlékcsoportját. Csak reprezentatív könyvtára és parkja látogatható. Hagyományos rendezvény itt a Kígyósi Kastélyjátékok.

Mezőhegyes : A Békés megyében található város legjelentősebb műemléke a Mezőhegyesi Ménesbirtok, ahol érdemes megtekinteni az empire stílusú északi és déli diadalívet, valamint a két copf stílusú kaszárnya épületét. A lovassporthoz kapcsolódó eszközöket (kocsi, szán, lószerszámok) az empire Kocsi Múzeumban lehet megtekinteni. A Hotel Centrál épületét építési technológiája, a ritka fagerendás szerkezet teszi különlegessé. A mezőhegyesi ménesbirtokon található csikóslakok óbarokk stílusban épültek. A Hild Öregcsűr pedig az egyik legnagyobb lépcsőház az országban. Hagyományos rendezvény az Alföldi Növénytermesztési Napok és Mezőhegyesi Nemzetközi Kanca- és Ménverseny.

Kalocsa : Kalocsa legfontosabb látnivalója maga a barokk városközpont. A jobbára barokk épülete álltal határolt Szentháromság tér, a Szentháromság oszlop, talpazatán Nepomuki Szent János, Szent Sebestyén és Szent Flórián szobrával, a Főszékesegyház a város értékes és híres nevezetességei. A városnéző séta további állomása lehet a barokk stílusban épült Nagyszeminárium, az eklektikus Kisszeminárium épülete, az Érseki Palota, a Viski Ká roly Múzeum és a Népművészeti Ház. A Főszékesegyházzal szemben található Szent István király szobra, a Hősi emlékmű és Liszt Ferenc szobra. Kalocsa hagyományos rendezvénye a Kék Madár Fesztivál.

Baja : A Bács-Kiskun megye déli részén található várost mintegy 40 műemlék és városképi jelentőségű épület ékesíti. A Szentháromság téren áll a reneszánsz stílusú Városháza, a barokk Grassalkovich palota. A Tóth Kálmán téri Szent Péter és Szent Pál plébániatemplom barokk stílusú, mennyezetfreskóit id. Éber Sándor készítette. A templom melleti szoborfülkében Szent Flórián szobra áll. Szintén barokk stílusban épült a Páduai Szent Antal ferences kolostortemplom, valamint a Szent Miklós görögkeleti plébániatemplom. A Duna parton állították fel Türr István emlékművét. A Nagy István képtárat pedig a hajdani Vojnich-kúriában rendezték be. Érdemes a megtekintésre a Megbékélés Kápolnája, az Éber Emlékház, az Ady Endre Városi Könyvtár, valamint Jelky András földgömbön álló, vándorbotos szoboralakja is. Hagyományos rendezvény Baján a "Jánoska eresztés", a Bajai Halászléfőző Népünnepély és a Nemzetközi Duna-menti Folklórfesztivál.
  • Népi építészet

Tájházak, tanyamúzeumok
A környékbeliek adakozókészsége, a helybéli mesteremberek szakértelme, segítsége mutatkozik meg a települések helytörténetét, néprajzát, folklórját bemutató kiállítóházakban. Bármerre jár az ember a Dél-Alföldön, ilyen gyűjteményt biztosan talál a közelben. A porta általában önmagában is jellemző a környékre, belső terei pedig kifejezetten az adott település szokásos életvitelét tükrözik vissza használati eszközökkel, dísztárgyakkal szerszámokkal, a településtörténet dokumentumaival. Bunyevácok és sokácok (Baja környéke), románok (Battonya, Méhkerek), svábok (Duna-mente), szerbek (Szeged agglomerációja), szlovákok (Kiskőrös, Szarvas, Békés megye több települése) építészetét, folklórját, életmódbeli különbözőségének elemeit ismertetik meg a tájházak és néprajzi anyaguk. A népi építészet nem szokványos sorsú emléke Dunapataj falumúzeuma, melynek tornyos, árkádos épülete hajdan gabonamagtár, majd unitárius templom volt. Átépítése felerősítette a ház népi jellegét, festett kazettás mennyezete ritka azon a tájon. A híres kalocsai hímzés és pingálás szerelmesei feltétlenül látogassák meg a Népművészeti Tájházat Kalocsán. Békéscsabán a helyi szlovákok népi lakáskultúráját, nemzetiségi tárgyi gyűjteményét olyan épületben mutatják be, amely az előtornácos, ún. "podsztyenás" építési mód szép példája. A Szlovák tájház környékén számos lakóháznál is megfigyelhető ez a jellegzetesség. Békéscsaba és Gyula között található egy nagyméretű, 14 helyiséges Tanyamúzeum, ahol a paraszti élet eszközeit tekinthetik meg az érdeklődők. A bajai bunyevácok tájházának érdekessége a 19. századból megmaradt, eredeti berendezés. Magyarcsanádon a román és a szerb nemzetiség állította ki népművészetének legszebb emlékeit. Úticéljai közül Hartát semmiképp se hagyja ki az, aki az egykor ott élt németajkú mesteremberek festett bútorait, vagy a főkötő- és pártagyűjteményt még nem látta! Csongrád megyében, Tápén néprajzi gyűjteményt, Hódmezővásárhelyen népművészeti tájház, illetve Kopáncson Tanyamúzeum található.

Csongrád : Csongrádi halászházak: Csongrád városa a Tisza és a Körös torkolatánál fekszik. Ennek közelében terül el a Belváros, amelynek különlegessége, hogy itt található az Alföld egyetlen településméretű, népi építészeti műemlékegyüttese. Ezek a nádtetős, fehér falú halászházak közel 250 évesek, ma is felidézik építésük korát. A házak általában két helyiségből állnak, berendezésük és a kiegészítők is korhűek, így valós képet kaphatunk a régmúlt idők halászainak életéről.

Hajós : A hajósi pincefalu története összefügg a 18. században több hullámban betelepült svábok szőlőművelő kultúrájával. A Hajóson megtelepedett németek a borászat tradícióit továbbéltetve, az ország egyik leghíresebb bortermelő területévé tették a Duna bal partját. Löszfalba vájt pincéik szinte önálló falut alkotnak. Hagyományos rendezvény Hajóson az Orbán-napi borünnep, ősszel pedig a szüreti mulatság. Egész évben programlehetőség a folklórbemutatóval egybekötött borkostólás.

  • Múltidéző emlékhelyek

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
A régió leglátogatottabb idegenforgalmi nevezetessége, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark a honfoglalás mementójaként, s a második honfoglalás, az 1945-ös földosztás emlékhelyeként született meg az 1970-es évektől kezdődően. Az 55 hektáros park része a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetnek. Centrumában a honfoglalás millenniumára, 1896-ban emelt Árpád emlékmű áll. Szomszédságában az ősi Szer monostor nyolc évszázados romjai láthatók amelyeknek a feltárása 1970-ben kezdődött és napjainkban is folytatódik. Az ásatásokból előkerült és a kortárs leletekből kiállítást rendeztek a főépület földszintjén. Az emlékpark épületbelsői múzeumi kiállítóhelyként szolgálnak, a külső erdős-ligetes részek a pihenésnek, a szabadidős tevékenységnek biztosítanak kellemes környezetet. A múzeumi séta első állomása lehet a tóparton emelkedő körépület, a rotunda, amelyben a Feszty-körkép és hat állandó, s több időszakos kiállítás várja a vendégeket. Az 1995-re restaurált, 120 méter hosszú, 15 méter magas körkép a világon jelenleg látható 34 körkép között az egyik legjobb állapotú. Tökéletes illúziót keltő alkotás, amely a honfoglalás néhány eseményét dolgozza fel a 19.század végére jellemző, romantikus történelemszemlélettel. A kiállítások közül különlegesség a Promenád 1896 című viselettörténeti bemutató, melyek hazánban egyedülállóan mutatja be a kisvárosi és nagyvárosi korzón az osztrák-magyar monarchia öltözködési kultúráját. A főbejárattól induló sétányon az Árpád emlékmű előtti, a magyar történelem nagyjait ábrázoló 20 szobor övezte dísztérre érkezik a látogató. A szoborpanteont a keresztény magyar állam ezer éves fennállásának tiszteletére 2001-ben emelték a megyei önkormányzatok. A romkert kiállítódombjáról jobbra-balra tekintve előtűnik a 16 épületegységből álló szabadtéri néprajzi múzeum, amelyben a dél-alföldi tanyákon, falvakban, mezővárosokban a 19-20.század fordulóján élők életének tárgyaival ismerkedhetünk meg. A skanzen piacán bemutatják az élő kismesterségek mostani művelői az eladásra kínált használati és dísztárgyakat, lehet vásárolni a fiatalok előtt már ismeretlen szatócsboltban, a vendég részt vehet az "Egyszer volt oskola" tanóráján és megkóstólhatja az olvasókör udvarán álló kemencénél a frissen sült pitét. Akiket az ipartörténet érdekel, ellátogathatnak "Az erdő és ember" című kiállításegyüttes ősi jurtákra emlékeztető pavilonjaiba, ahol az erdő, a fa és az ember szímbiózisát megelevenítő kultúrtörténeti kiállítást láthatják. Az emlékpark egész éven át nyitva tart. Mindennapjai mozgalmasak: tavaszi ünnepkor hagyományait felevenítő rendezvények, kézműves bemutatók, különböző szervezetek találkozói, konferenciái, népes kirándulócsoportok majálisai, lovasbemutató, stb. szemlélője, részese lehet a látogató. Nagy rendezvényei közül kiemelkedik a minden évben megrendezett kétnapos Hunniális: ez tisztelgés az ősök előtt, egyben látványos forgatag nomád lovasokkal, táncosokkal, vásári komédiásokkal és népművészeti vásárral.

Vésztő-Mágor : Hatezer év szédítő messzeségére és a honfoglalást követő évszázadok építészeti kultúrájára lesz rálátása annak, aki Szeghalom és Vésztő között félúton felkeresi a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhelyet. A folyóágakkal, s egykori medrekkel szabdalt tájból két domb emelkedik ki - az egyik ún. ásatási szelvényében több évezreden át egymásra rakódott rétegek őrizték meg a települések nyomait. Az őskori feltárás leletanyagát szó szerint keresztmetszetbe mutatják be a régészek - eredeti helyükön. E különleges látványosságot a szomszédos halmon az eredetileg egyhajós, majd még az Árpád-korban háromhajóssá átépített bazilika megmaradt, s rekonstruált romjai egészítik ki. A templom építőanyagának felhasználásával a 18. században kialakított, föld alatti pince ma a Mágori-domb történetét az újkőkortól a török hódoltságig nyomon követő kiállításnak ad helyet.

Tiszaalpár : A Bács-Kiskun megye Tiszaalpáron található Árpád-kori falu egyedülálló a Kárpát-medencében. A rekonstrukció minden eleme régészeti kutatások eredményeinek alkalmazásával ásatáson előkerült leletek alapján készült. A térség az Árpád-korban már lakott volt, itt folyt le -Alpár mezején - a honfoglalás döntő ütközete Árpád és Zalán vezér között a magyarok fényes győzelmével. A falu hangulata az Árpád-kori mindennapokat tükrözi. Minden bemutatott ház, szabadkemence, állatok tartására használt karám eredeti méretben, az abban a korban is megtalálható anyagok felhasználásával készült. A korral jellemző lakóépítmények a félig földbe mélyített veremházak voltak. Tiszaalpár vendégeinek figyelmére érdemes a Várdomb maradványa és a műemlék templom, valamint az Árpád fejedelem-szobor.

  • Hungarikumok :

A számos műemlék, emlékhely, valamint népművészeti alkotás mellett több hungarikummal is büszkélkedhet a dél-alföldi régió. Békésen a kisüstifőzésnek, Makón a hagymatermelésnek, Medgyesegyházán a dinnye-, kecskeméten a kajszi barack- termesztésnek, Mórahalmon az ágyaspálinka érlelésének, a Duna-Tisza közén a bácskai hurka összeállításának, Kalocsán és környékén a paprikatermesztésnek vannak olyan tradíciói, melyek az országban sehol másutt nem alakultak ki. Hungarikumok seregével szembesül tehát az, aki ennek a régiónak az enni-innivalói között keres különlegeset, s a legismertebbekről, a szegedi Pick-szalámiról és a paprikáról, a gyulai és a csabai kolbászról még nem is szóltunk!

  • Kézművesség :

Sokat nyert ez a vidék, amikor a történelem "átjáróházában" népek és nemzetiségek együttéléséhez, keveredéséhez szolgált földrajzi hátterül. A megőrzött kultúra tárgyait legtöbbször gyűjteményben is bemutatják, s hagyományokra, népszokásokra alapozódnak a rendezvények. Egy kedves szalmabábu, egy jófogású, teherbíró gyékényszatyor, egy mázas mézescsupor, egy hímzett párnahuzat, egy mézeskalácsszív, egy kékfestő abrosz - ki ne szeretne ilyen ajándékokkal, emléktárgyakkal hazatérni. A legismertebb kézműves foglalkozásokhoz sorolható a szegedi papucskészítés, a békési kosárfonás, a kalocsai falfestés és hímzés. A népművészeti tájházakban egy-egy népi díszítőművészeti ágat, mesterséget felsőfokon művelők legszebb alkotásait mutatják be a nagyközönségnek. Kalocsán, Hódmezővásárhelyen, a Dél-Alföld e két, hímzőasszonyaikról híressé lett városában, ugyancsak beszerezhetők a jellegzetes hímzések, vagy a mintarajzok, hogy otthon folytatódhassék a tűvel, fonallal barátkozás. Igen kedvelt a kékfestés Bács-Kiskunban. A vásznat indigólében kékre festik, de előtte kifaragott dúcokkal mintákat rögzítenek rajta. A festéktaszító hatásnak köszönhetően a festés után megmarad a minta az anyagon. Hódmezővásárhelyen a korongolt-festett tálasok, korsók legismertebb kiállítóhelye a Csúszi fazekasház. Kecskeméten múzeumot szenteltek a népi iparművészeti remekeknek. Tiszakécskén az Európai Népművészeti Faluban a tárgyalkotó népművészeti ágak művelésének titkaival lehet megismerkedni. Ismert Békés megyei népművészeti ág a kosárfonás. Alapanyagként fűzfavesszőt használnak, mely bőven terem a Körös-parti vidéken.

  • Halasi csipke:

Kézügyesség, fantázia és kitartás dolgában bármelyik hímzőasszonnyal felveszik a versenyt, akik a halasi csipkét világhírre vitték. A 19-20.század fordulóján alakult ki a dísztextil-művészetnek ez az ága - Dékáni Árpád első terveit a halasi születésű Markovits Mária valósította meg, s vitte sikerre. A sodrott fonallal 60-féle öltési móddal kontúrozott motívumok belsejét szövőöltéssel töltik ki - leírni ennyiből tart a halasi varrott csipke lényegét. Megtanulni évekbe telik. Súlyra mérve egy-egy kész csipke drágább az aranynál; s ez érthető is, hisz napi nyolc órai munkával évente mindössze 40 dkg fonalat használ fel egy-egy csipkevarró. Pávák, szarvasok, gránátalmák, epervirágok, legény- és lányfigurák jelennek meg a Csipkeházban készült, a szecesszió formavilágát idéző terítőkön. S mindegyiken ott a város címerére emlékeztető három hal, a hamisításokat kizáró védjegy és az öltésfajták: a harmatcsepp, a hópehely, a darázsfészek, a borsószem.

  • Tourinform Irodák a Dél-Alföldön :

Baja, Szentháromság tér 5.
Gyula, Kossuth út 7.
Békéscsaba, Szent István tér 9.
Csongrád, Szentháromság tér 8.
Szeged, Dugonics tér 2.
Gyomaendrőd, Erzsébet liget 2.
Hódmezővásárhely, Szőnyi út 1.
Kecskemét, Kossuth tér 1.
Kiskőrös, Petőfi tér 4/A
Kiskunfélegyháza, Szent János tér 2.
Kiskunmajsa, Zárda út 2.
Kistelek, Kossuth út 5-7.
Szeghalom, Szabadság tér 10-12.
Makó, Széchenyi tér 8.
Tótkomlós, Kossuth ú 2.
Mórahalom, Röszkei út 1.
Ópusztaszer, Szoborkert 68.
Orosháza, Fasor út 2/A
Pusztamérges, Móra tér 4.
Ruzsa, Alkotmány tér 2.
Szarvas, Kossuth tér 3.





  Főoldal Hírlevél, hírek Könyvjelzőkhöz Kezdőlapom Link küldése Kapcsolat Médiaajánlat  
 

Ingyenes regisztráció (szálláshelyek részére)

Írjon nekünk!
Észrevételek, javaslatok:
Név:
E-mail cím:
Ezt a kódot:
Kérjük írja ide:

Gyors megkeresés (szállás keresők részére)

Írjon nekünk!
Észrevételek, javaslatok:
Név:
E-mail cím:
Ezt a kódot:
Kérjük írja ide:
 
OnlineLap.COM www.onlinelap.com
Szálláshelyek, vendéglátás
Országos lap
Copyright ©2004- 2017. OnlineLap Média Összes oldalletöltés (2006. május 23. óta): 98791466