Szálláshelyek, wellness, vendéglátás, szállás-utazás, belföldi turizmus, üdülési csekk, szállásfoglalás, útikalauz
Magyar Magyar
 
OnlineLap lapcsalád
MI KERESÜNK ÖNNEK SZÁLLÁST!
0-24-ig
Online kérés
A szolgáltatás díja:
2.000 Ft/keresés
Felhasználónév:
Jelszó:


Dél-Dunántúl / Baranya megye

Siklós

Siklós Dél-Baranya és a Dráva-medence természeti, történeti és kulturális értékekben egyik leggazdagabb települése. Különleges jelentőségét nemcsak a kiváló természeti adottságai, szubmediterrán éghajlata és az itt élők szorgalma adja, hanem a magyar történelemben betöltött szerepe. A település a Villányi-hegység ölelésében, a síkságból kiemelkedő dombot uraló vár köré épül. A rövid ideig tartó tél, a nagyon enyhe tavasz, az októberig elnyúló nyár miatt a környék minden történeti korszakban kedvelt lakóhelye volt az embereknek.

A rómaik is szívesen telepedtek le a hegység közelében, építettek villákat, lakóépületeket és művelték a kerteket, szőlőültetvényeket. A római kori Serena (Siklós) dombján épült őrtorony vigyázta a várdomb alatt elkanyarodó, nyugat felé húzódó hadiutat, melyen a népvándorláskori népek, majd a tatár, török seregek özönlöttek be a Dunántúlra. Az első dokumentum, egy 1294-ből származó oklevél már Castrum Soklos-ról tesz említést, tehát ebben az időszakban feltehetően már áll a római erődítménymaradványokat is tartalmazó vár. Siklós a 14. században a Gara-család uralkodása alatt lesz előszőr az ország egyik központja, mint a nádor városa. 1401-ben Zsigmond magyar király és német-római császár is raboskodik rövid ideig a várban.

A Gara-család birtokvesztése után 1515-től a vár és a város az ország egyik legbefolyásosabb és leggazdagabb családjának, a Perényiek birtokába kerül. Ők fejezik be a várban elkezdett erődítési és átalakítási munkákat, melynek eredményeként az akkori Siklós korának egyik legkorszerűbb hadászati létesítménye, és egyben az egyik legjelentősebb reneszánsz stílusú építménye. A török időkre művelődési központ udvarában helyreállított, Európa Nostra-díjas dzsámi emlékeztet. A keleti várárok helyén épült település szerencsésen tükrözte az itt élő nemzetiségek kultúráját, mely az építészeti emlékekben és hagyományokban öltött testet. A görögkeleti templom ikonosztáza, a református templom egyszerűsége és a római katolikus templom Európa-jelentőségű freskói mind-mind kedvelt kiránduló célpontjai az idelátogatóknak.

A vár építészeti emlékei, kiállításai, a római hagyományokon alapuló szőlő- és borkultúra, a máriagyűdi Mária-kultusz megismerése egésznapos élményt jelentenek. A város csöndessége, hangulatos utcái, éttermei mellett a siklósi strand feszítettvíztükrű medencéje, több hektáros pihenőparkja kínál kellemes felüdülést a forró nyári napokon. A nyár folyamán áprilistól szeptember végéig a Siklósi Nyár és a Siklósi Várfesztivál eseményei zajlanak. A programok felölelik a nemzetiségi és magyar ének és tánc, zenei és színházi hagyományokat. Legjelentősebb közülük a Siklósi Szalon képzőművészti kiállítás, a Fúvószenekari Verseny és Találkozó, a Folklórfesztivál és a Csirkepaprikás Fesztivál.

A siklósi vár az egyik legépebb, legegységesebb történelmi emlékünk. A várkastélyt a déli oldal kivételével feltöltött falszoros, pártázatos magas várfalak és kapcsolódó védőművek, régebbi félköríves tornyok és újabb bástyák övezik. A belső vár körül 6 ha-i falakkal körülzárt várkerület fekszik, újabb lakóépületekkel és beépítetlen szabad térségekkel. Itt áll az egykori ferences rendház és templom műemléki együttese is. A várkerület közel 1 km hosszú védelmi vonal, tornyokkal tagolt, lőréses, pártázatos magas külső várfal és árokrendszer veszi körül. A település neve okleveleinkben Suklos, Soklos és egyéb alakban fordul elő. Legelőszőr egy 1190-es oklevélben szerepel. Az adatok szerint a 13. század eleje óta a Kán nemzetségbeli Suklósiak nádori ágának birtoka. Magát a várat legkorábban 1294-ben említik, amikor Siklósi Gyula ispán a gazdája. Zsigmond király 1387-ben elkobozta a várat a Siklósiaktól és rövid birtokcsere után a Garai-családnak adományozta. Garai Mikós kora leghatalmasabb főura, Zsigmond királlyal és főúri csoportjával politikai és rokoni szálakon kiépített családi liga vezére és legkiemelkedőbb egyénisége volt. 1402-1433-ig, 31 éven át töltötte be az országnádor méltóságát. Maga és családjának hatalma és gazdagsága kellett ahhoz, hogy Siklós gótikus váregyüttese kiépülhessen.

A várfal által határolt területen újabb szárnyakat és szinteket emeltek, vagyis a várdomb tetején lévő udvart három oldalról körülépítve hatalmas várkastéllyá fejlesztették és az együttest új védőgyűrűvel, falszorossal vették körül. A domb lábánál és peremén húzódó közel 1 km hosszú külső várfal egy kisebb középkori város nagyságú, ovális területet zárt közre. A várba ez időbe még a Pécs-Máriagyűd felöl érkező úton, a "gyűdi" toronynál lévő kapun át lehetett bejutni. A Garaiak idejében épített gótikus vár olyan korszerű erősség volt, hogy az 1440-ben harcra kelt Hunyadi János ostromának is ellenállt, megvédelmezte Garai Miklós V. Lászlóval tartó fiát.

A Garaiak egy évszázadon át birtokolták, fejlesztették Siklós várát. 1482-ben Garai Jóbbal kihalt a család nádori ága és a vár királyi birtok lett. Mátyás király fiának Corvin Jánosnak ajándékozta, majd az özvegy révén Brandenburgi Györgyé lett. Tőle Ujleki Lőrinc vette meg, nem sokkal később, 1507-ben pedig Perényi Imre a várat ostrommal foglalta el. A várban előkerült Perényi címeres kőfaragványok, valamint Joseph de Haüy 1688. évi felmérésén látható újabb állapot a 16. század elején, a reneszánsz szellemében és stílusában végzett átépítésekről tanúskodnak. Perényi Imre és második felesége a mohácsi csata halottjait eltemető Kanizsai Dorottya életük nagy részét Siklóson töltötték. Kanizsai Dorottya nem sokkal a csata után végleg elhagyta Siklóst és rokonaihoz a sárvári várba, a nádor fia pedig Sárospatakra költözött. Siklós várát Szulejmán szultán serege 1543-ban 3 napos ostrom után elfoglalta.

A török állandóan nagyszámú katonaságot tartott a várban és 150 éven át jelentős támaszpontjának tekintette. Ennek ellenére szinte semmiféle török vonatkozású építkezésről nem tudunk, semmiféle faragványra utalás nem maradt meg fenn e másfél századból a várban. A török minden bizonnyal egy olyan hatalmas, korszerűen kialakított, berendezett és jó karban lévő várat vett birtokába, amelyet változtatás nélkül fel tudott használni. Siklós visszavételére csak Buda visszafoglalása után került sor. A várat gróf Caprara Eneas császári generális kapta meg, aki 1689-ben hozzákezdett a ma is álló hatalmas kastély kiépítéséhez, de 1701-ben bekövetkezett halálával a munka félbe maradt. A várkastély befejezése már a Batthyányiak nevéhez fűződik. A kétemeletes fantáziaszegény, kaszárnyaszerű épület a 18. század közepén épült. Az építkezés emlékét a barbakán bejárata felett látható díszes hercegi címer őrzi. A barokk építkezés a negyedik szárny megépítésével teljesen körülzárta az udvart és az új szárny végéig a kerektoronnyal lezárva meghosszabította az északi falszorost. 1849-ben a kincstár elkobozta Siklóst a szabadságharc honvédszervezető kormánybiztosától, majd külügyminiszterétől Batthyány Kázmértól. 1860-ban a Batthyány család visszakapta a várat és Schulcz Ferenc építésszel restaurálási munkát végeztettek. 1873-ban Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolta meg és saját kezűleg faragott díszes ajtókkal dekorálta.

Az 1929-ben műemlékké nyílvánított várat 1944-ben a Honvédkincstár vásárolta meg és a bontási munkákat megkezdve tiszti üdülővé kívánta alakítani. A megbontott és az 1944-45. évi háborús események során megrongálódott vár gazdátlanul pusztult 1955-ig. Ekkor Baranya megye Tanácsa saját kezelésbe vette, gondnokságot állított fel és az Országos Műemléki Felügyelőséggel közösen helyreállította. A vár jelenleg Siklós város kezelésében van.

A siklósi várhegy délkeleti csücskében, az 1540-ben épült Perényi-bástya védelmében áll a középkori eredetű plébániatemplom a hozzá délre csatlakozó egykori kolostorral, ami jelenleg a kerámia alkotóműhely. A templom és a hozzá tartozó kolostor 1950-ig a Ferences rend tulajdonában volt. A kerámia alkotóteleppé történő átalakítás során derült ki, hogy az épületegyüttes valójában az agostonos kanonokok kolostorával egyezik. Az ásatások során kerültek napvilágra a templomban azok a középkori eredetű faliképek, melyek összességében az akkori Magyarország talán legjelentősebb, ma ismert gótikus falképegyüttesét képezik.

A dzsámit egy magasrangú török személyiség, Malkocs bej emeltette a 16. század második felében. Az idők folyamán erősen megromlott az állaga, s egy lakóépületbe építették bele. 1969-ben fedezték fel maradványait, s nem sokkal ezután megindult az újjáépítése. 1994-ben Európa Nostra-díjat kapott.

Máriagyűd a Tenkes-hegy lábánál fekvő település, Siklós egyik városrésze. Világszerte ismert római katolikus kegyhely, a Tenkes-hegy oldalában messziről látszik kéttornyú, barokk temploma. Zarándokok tízezrei látogatják, különösen búcsúnapokkor. Csodatévő hely, a magyarországi Mária kultusz egyik legjelentősebb színhelye.

Siklóson a 15.században telepedtek meg a szerbek és 1738-ban a hívők adakozásából templomot emeltek, melyet leégése után 1783-ban a mai alakjában építették újjá. A templom copfstílusú épület, egyhajós, csehboltozatokkal és nyomott íves apszissal. Ikonosztáza és berendezése 1800 körül készülhetett.

  • A Villányi Borvidék

A Villányi Borvidék keleti hegyvonulatain termesztik a vörösborszőlőket. A legelterjedtebb szőlőfajták a kékoportó, a kékfrankos, a cabernet franc, a cabernet sauvignon, a merlot, a pinot noir, zweigelt és a kadarka. A fehérbor szőlőket négy területen: a borvidék középső és nyugati lankáin termesztenek. Legelterjedtebb fajták: az olaszrizling, a hárslevelű, a chardonnay, a tramini, a rajnai rizling és az olaszrizling.

A mikroklíma és a talajadottságok szerencsés kombinációjából adódóan a borvidék adja Magyarország legjobb minőségű és változatokban leggazdagabb vörösborait. A vidék adottságaira alapozva, európai példák alapján, nyolc település, szőlő- és bortermelő magánszemélyek, vállalkozók, civil szervezetek összefogásával 1994 őszén megalakult a Villány-Siklósi Borút Egyesület, Magyarország első borútjának létrehozója. Az egyesület száznál több tagja minősített, védjeggyel ellátott borúti szolgáltatást üzemeltet. Borászatok, falusi szálláshelyek, éttermek, panziók és hotelek állnak a vendégek szolgálatára.

  • Duna-Dráva Nemzeti Park

A nemzeti park a vad és szeszélyes Dráva folyó mentén, Siklóstól délre, mintegy 10 km-re található. Megközelítése egyszerű, Matty és Drávaszabolcs felöl közútról, s némi gyaloglás után találkozhatunk a folyóval és vadregényes környezetével. A terület gazdag élővilága, a változatos folyómenti táj, madárvilág felejthetetlen élményt nyújt az idősebb és fiatalabb korosztály számára.

Tourinform Iroda
7800 Siklós, Felszabadulás út 3.





  Főoldal Hírlevél, hírek Könyvjelzőkhöz Kezdőlapom Link küldése Kapcsolat Médiaajánlat  
 

Ingyenes regisztráció (szálláshelyek részére)

Írjon nekünk!
Észrevételek, javaslatok:
Név:
E-mail cím:
Ezt a kódot:
Kérjük írja ide:

Gyors megkeresés (szállás keresők részére)

Írjon nekünk!
Észrevételek, javaslatok:
Név:
E-mail cím:
Ezt a kódot:
Kérjük írja ide:
 
OnlineLap.COM www.onlinelap.com
Szálláshelyek, vendéglátás
Országos lap
Copyright ©2004- 2020. OnlineLap Média Összes oldalletöltés (2006. május 23. óta): 118649444