Sopron
Sopron Magyarország nyugati határa mellett, az Alpokalján, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. A Soproni-hegység és a Fertő-tó melletti Balfi-dombság között, az Ikva-patak völgyében terül el.
A terület az őskor óta lakott. A római korban egy Scarbantia nevű város állt itt, amelyen két fontos útvonal is áthaladt. Fóruma a mai főtér helyén volt.
A népvándorlás korában Scarbantia romokban maradt, új település csak a honfoglalás után jött létre itt. A 9-11. század környékén a régi római városfalat kiegészítették, és felépült a vár is. Ekkor kapta magyar nevét a város, Suprun nevű ispánjáról. 1153-ban már fontos városként említik.
1273-ban Ottokár cseh király árulás következtében elfoglalta a várat. Annak ellenére, hogy Ottokár túszként magával vitte a város előkelőinek gyermekeit, Sopron 1277-ben megnyitotta kapuit IV. László király előtt, akinek így sikerült visszafoglalnia, ezért jutalmul szabad királyi várossá tette. Bár mindig közel volt az országhatárhoz, Sopron sosem tagadta meg magyar voltát.
1529-ben a törökök feldúlták ugyan a várost, de nem került török hódoltság alá. A megszállt területekről sokan menekültek Sopronba, ami lassan a törököktől szabad terület központjává vált. 1553-ban országgyűlést is tartottak itt.
Sopront Bocskai hadai 1605-ben feldúlták. A következő évtizedekben ezért a soproniak még jobban megerősítették városukat, új bástyák és városfalak épültek. A Rákóczi-szabadságharcot a város nem támogatta.
1676-ban Sopron teljesen leégett. Ezután a régi középkori épületek helyén barokk épületeket emeltek, megszületett a mai belváros. Ekkor építették újjá a Tűztornyot is. II. József idején Sopron lett a vármegye székhelye.
Széchenyi ösztönzésére épül meg a Dunántúl első vasútja, amely Sopront Bécsújhellyel és Béccsel kötötte össze. A szabadságharc után a határhoz való közelsége miatt Sopront az elsők közt szállták meg az osztrák hadak. Ezt az időt leszámítva Sopron szépen fejlődött egészen a 20. század elejéig.
1922-ben, a trianoni békeszerződés után népszavazás döntötte el, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz akar tartozni. A soproniak Magyarország mellett döntöttek. Ekkortól hívják Sopront "a hűség városa"-nak (Civitas fidelissima). A szavazás napja, december 14-e azóta is Sopron ünnepe.
A város sokat szenvedett a II. világháború alatt, 1944-ben több légitámadás is érte. A szovjetek 1945. április 1.-én szabadították fel a várost.
Bár a második világháború után megpróbálták Sopront is ipari várossá fejleszteni, ez nem járt sikerrel, így szerencsésen megmaradt bájos barokk arculata. Napjainkban Sopron az ország turisztikailag jelentős városa.
- Látnivalók
- Tűztorony - Sopron, Fő tér 1.
- Széchenyi tér és Hűségzászló
- Esterházy-palota (barokk)
- Városháza (eklektikus, 1895)
- Storno-ház (reneszánsz) - Sopron, Fő tér 8.
- Fabricius-ház - Sopron, Fő tér 8.
- "Két mór"-ház (18. századi parasztbarokk)
- Patika-ház (15-16. század) - Sopron, Fő tér 2.
- Lábasház (16.-17. század)
- Gambrinus-ház (régi városháza)
- Szent György-templom (Dómtemplom, barokkosított gótikus)
- Szent Mihály-templom (gótikus)
- Ó-Zsinagóga - Sopron Új út 22.
- Pékmúzeum - Sopron, Bécsi út 5.
- Scarbantia Fóruma - Sopron Új út 1.
- Központi Bányászati Múzeum - Sopron, Templom út 2.
- Soproni Horváth József Gyűjtemény - Sopron, Hátsókapu 2.
- Zettl-Langer Gyűjtemény - Sopron, Balfi út 11.
A Soproni Borvidék az élet szeretetéről mesél.
Sopron a szőlő és a bor városa, a kékfrankos hazája, ismert és elismert történelmi, műemléki, egyetemi város, a művészetek, az erdők városa, klimatikus gyógyhely, egyszóval a turistaparadicsom. Ennek az igazán sokszínű, élménydús városképnek köszönhetően válik még izgalmasabbá, vonzóbbá, kalandossá a Soproni borvidék. A múlt regényes, hiszen a borvidék eredete a keltákig (i.e. 300 évvel) vezethető vissza. A 14. század elején Sopron már hazánk egyik legjelentősebb bortermő vidéke volt. A kiváló soproni borok királyok és főhercegek kedvelt itókáivá váltak, sőt, a királynék a gyomorbaj elleni titkos szerként is tisztelték.
A soproni szőlősgazdák, a poncichterek mérhetetlen szorgalmukról, kitartásukról voltak híresek. Nevük a német bohnenzüchter, azaz babtermelő elnevezésből ered, mert nagy kiterjedésű szőlőikben és szántóföldjeiken babot is termeltek, és számos babból készült ételt ismertek. A turisták mind a mai napig a borkóstolókon kedvükre falatozhatnak a tradicionális soproni babos ételekből, így aki csak egyszer is kóstolta a zamatos babos pogácsát vagy soproni babos rétest, az nem felejti el a vele együtt kortyolt borral alkotott íz- és illatharmóniát.
A borvidék zászlósbora, a kékfrankos nem egy helyi termelő magas szintű szakmai munkájának köszönhetően nemzetközi mércével mérve is rangos elismeréseket arat. Jelentősek a zweigelt, cabernat sauvignon, merlot és a pinot noir ültetvények is. Magyarországon először a soproni gazdák telepítettek syrah szőlőfajtát a borvidékükre.
A fínom, minőségi borok számos soproni termelőnél megkóstolhatók, olyan zegzugos pincékben, ahol az egymás mellett sorakozó méretes fahordók, a mesélő kövek, a semmihez sem hasonlítható nehéz, mégis nemes illat, a szőlőművelés egykori eszközei: mind-mind a bor igaz üzenetéről regélnek. Ezek a városon belül is megtalálható pincerendszerek igazi különlegességnek számítanak. Sopronban - az ország más vidékeitől eltekintve - a pincéket nem a szőlőterületeken, hanem kizárólag a városon belül, a kőházak alá építették. A saját ház alatti pince biztonságot nyújtott, és a várostól átengedett jog alapján ki-ki helyben, saját Buschenschankban mérhette borát.
A Soproni borvidék nem csupán nemes boraival, hanem különleges természeti szépségeivel is megajándékozza látogatóit. A Fertő tavat szegélyező alacsony hegyoldalakon és lankákon találhatók a borvidék legértékesebb területei, amelyek az UNESCO Világörökség részei. A Fertő tó adta szubmediterrán klíma egy igazi "csodavilágot" teremt itt: több mint húsz féle orchidea és a szárhalmi erdő klasszikus szubmediterrán növénytársulása bizonyítja ezt. A borkóstolás igazán élvezetessé válik, ha az idelátogató vendégek az egyedülálló természeti és kulturális élményekbe is belekóstolnak. A "leghűségesebb város" a kikapcsolódás és aktív turizmus kiváló helyszíne, amelyet a Fertő-táj és a Soproni-hegység változatossága garantál. Számos borturisztikai program színesíti a kínálatot.
- Tudja-e, hogy.
- Sopronból származik az eddig ismert legrégebbi magyar virágének. Gugelweit János városi jegyző írta 1490 körül, s egy számadáskönyv papírborításán maradt fenn.
- Sopronban épült meg az ország első kőszínháza 1769-ben, s itt hozták létre az első zeneiskolát is.
- Petőfi Sándor soproni katonaévei alatt egy alkalommal kiszökött a kaszárnyából, hogy ott lehessen Liszt Ferenc koncertjén.
- Kilencévesen Sopronban lépett először közönség elé Liszt Ferenc.
- Sopron sohasem vált az oszmán birodalom hódoltsági területévé.
Tourinform Iroda
9400 Sopron, Liszt Ferenc út 1.
