Szálláshelyek, wellness, vendéglátás, szállás-utazás, belföldi turizmus, üdülési csekk, szállásfoglalás, útikalauz
Magyar Magyar
 
OnlineLap lapcsalád
MI KERESÜNK ÖNNEK SZÁLLÁST!
0-24-ig
Online kérés
A szolgáltatás díja:
2.000 Ft/keresés
Felhasználónév:
Jelszó:


Észak-Magyarország / Heves megye

Szilvásvárad


lapcsalád
Szilvásvárad

Szilvásvárad Heves megye északi csücskében, a Bükk oldalán, Egertől 30 km-re, Budapesttől 160 km-re található. Megközelítése: közúton az M3-as autópályán, majd Füzesabony, Maklár vagy Kerecsend, Eger városán keresztűl, vasúton Budapest – Füzesabony – Eger – Szilvásvárad vonalon érhető el. Szilvásvárad ősidők óta lakott terület, amelyet az istállóskői barlang paleolit kori leletei, a késői bronzkor, “Török-sánc” néven emlegetett földvára, vagy a szkíta és kelta leletek bizonyítanak. Írásos adatok már 1300 körül megemlítik Wáradot, de Éleskővár ettől jóval korábban épült. Történelmi források szerint Nagy Lajos királyunk is szívesen tartózkodott itt. A lakosság megélhetésének fő forrását mindig az erdő jelentette, később a hamuzsírfőzés, a vasércfeldolgozás, a cserépgyártás adott még munkalehetőséget az itt élő embereknek. Ma az idegenforgalom a legjelentősebb foglalkozási ágazat. Az idelátogatók szabadon élvezhetik a csodás környezetet, a friss, tiszta levegőt, a nyugalmat, az erdők csendjét, a patakok zúgását. A Bükki Nemzeti Park területén gyalogos sétával, kerékpárral vagy kisvasúttal járható végig a Szalajka-völgy, megtekinthetők a pisztrángos tavak, az egyedülálló szépségű, természetes tufaképződményen lezúduló Fátyol-vízesés, a szabadtéri erdei múzeum, az erdészeti múzeum, a vadaspark. Kijelölt turistautak vezetik el a természetbarátokat az “őserdőhöz”, a kilátókövekhez, barlangokhoz. Szilvásvárad ad otthont a világhírű Lipicai Ménesnek. A törzsménistálló, a múzeum, a legelő ménes megtekintése felejthetetlen élményt nyújt. Itt látható Európa legnagyobb méretű református körtemploma. A szilvásváradi “Orbán-ház” kiállítása a Bükk-hegység keletkezését, növény- és állatvilágát mutatja be. Hangulatos éttermek, szállodák, panziók, vendégházak, magánszálláshelyek, fizetővendég-szobák várják Önt Szilvásváradon. Aki minden látnivalót szeretne megnézni, szeretne lovagolni, kocsikázni, kerékpártúrákon, gyalogtúrákon részt venni, töltsön el néhány napot Szilvásváradon.

Szilvásvárad:
Szilvásvárad a Bükk hegység északnyugati szélén, 340 – 370 méterrel a tenger szintje felett helyezkedik el. A település környékén az ember megjelenésének legrégebbi nyoma több mint 200.000 éves. A Szalajka-völgyben nyíló Istállóskői-barlangban 44.000 évvel ezelőttiek a legrégebbi leletek. A barlang világkülönlegességgel is rendelkezik: eddigi ismereteink szerint a világon először itt használták az íjat és a hasított alapú csont lándzsahegyeket, de itt került elő a világ legrégebbi fuvolája is. Az újkőkorban már a jelenlegi falu helyén is létesült egy település i.e. 5.500 körül. Ugyanitt, de még nagyobb területet vettek birtokba a bronzkori emberek, akik a község feletti magaslaton jelentős sáncvárat is építettek. Utánuk a sok újítást hozó kelták települtek meg, majd a szkíták temetője jelzi átvonulásukat. A község nevének első említése az 1322-ben kelt adománylevélben Warad formában látható, már jelentős településként. Nevét az akkor már álló Éleskő-várról kaphatta, ami 70 éven keresztül a Miskolc család központja volt. A vár utolsó említése 1389-ben történt, de ekkor már állhatott a községünk határában álló másik vár, a Gerenna-vár, melynek építését Nagy Lajos király idejére teszik. A várak elenyészése után a község neve Szilvás lett, amit csak 1906-ban, királyi rendeletre változtattak Szilvásváradra. 1438-ban Albert király a Pálóczyaknak adományozta a falut, amit ekkor Zylwasvarad, majd később Sylvas Varad formában jegyeztek. Mohács után a falu Perényi-, Kátay-, Bárius- és Szepessy-birtok volt, majd 1666-tól a fele, 1699-től pedig az egész falu a Keglevichek kezébe került, több mint 170 évre. A 18.-19. században indul meg a bükki nyersanyagra épülő iparosodás. 1870-ben Erdődi-birtok lesz a falu, aki felépíti a kastély elődjét. Később a cseh iparmágnás Wessely kezébe kerül a környék. Ekkor épül ki a környék vasúthálózata és az erdei kisvasút is. 1913-tól a Pallavicini család birtokolja, a ll. Világháborút követő államosításig. A Szalajka-völgy bár magántulajdonként, de ekkor kezdte a pihenést szolgálni. A község látnivalói az 1840 körül Povolni Ferenc irányításával, klasszicista stílusban épült kerektemplom, a Pallaviciniek idejében átalakított kastély, ma szálloda, a törzsmén istálló a lipicai lovak történetét bemutató múzeummal, a lótemető, az Orbán-ház, a Bükki Nemzeti Park természeti képét bemutató kiállítással és a ménesgazdaság istállói. Növénytani különlegességeink a régi mosóház - ma családi vendégház – mellett lévő szomorú bükk, a mocsári ciprus és az öreg mogyorófasor.

Középkori börtönmúzeum panoptikum:
A kiállítás a Történelmi Panoptikum Bt. Bp. szervezésében, elsősorban a középkori Felvidék, Kassa, Debrecen, Eger írásos és tárgyi emlékeinek felhasználásával, múzeumok, szobrászok, jelmeztervezők közreműködésével létesült. A korszak büntetésvégrehajtási gyakorlatának bemutatásával - mely a gazdag tárgyi anyag mellett látványos, panoptikumszerű jelenetekkel történik – a történelmünk iránti érdeklődés felkeltését is célozza. A múzeum a centrumban, a buszparkoló melletti önálló épületben található.

Szilvásváradi Erdészeti Múzeum:
A festői szépségű Szalajka-völgyben található az 1970 – 1974 között, az országban elsőként elkészült Erdészeti és Erdei Múzeum. A skanzen területén megtalálhatóak a fatermelők, mész- és szénégetők, fogatosok és zsindelykészítők különböző típusú lakókunyhói, a mészégetéshez épített mészkemence, a faanyag szállítását szemléltető füles szánkó, a jármas szekérelő, a facsúszda, valamint számos erdészeti munkát segítő eszköz. A szabadterületű bemutatórészt egészíti ki az EGERERDŐ Rt. “Király-féle házban” elhelyezett szakmai gyűjteménye. A múzeum célja, hogy a fellelhető írott és tárgyi emlékeket közkinccsé tegyük az utódok számára is. A látogató megismerkedhet itt korabeli térképekkel, üzemtervekkel, műszerekkel, tankönyvekkel, vadászfegyverekkel, trófeákkal.

Séta a Szalajka-völgyben:
Szilvásvárad környékének legkedveltebb kirándulóhelye a Szalajka-völgy. Legtöbben az 1908-ban épült erdei vasúttal teszik meg a felfelé vezető utat. A vonat végállomásától 20 perc sétával elérhetjük az istállós-kői barlangot, miközben érintjük a Szalajka-forrást. Vize a fennsíkról érkezik, egy eddig még ismeretlen barlangrendszeren keresztül. Az üres egytermes barlangnak hangulata van. Ismerni kell a történetét ahhoz, hogy rá tudjon hangolódni az ember. Érdemes utánaolvasni, vagy szakavatott túravezetőt fogadni. A barlang felett továbbmenve komoly gyalogtúrákat tehetünk a Bükk-fennsíkon. Lefelé jövet újból elérjük a kisvasút végállomását, a Gloriett-tisztást. Nevét a Pallaviciniek által felállított fedett pihenőről, a gloriettről kapta. Azelőtt pedig itt volt a néhány házból álló Szalajka falucska.
A tisztás alsó pereménél láthatjuk a völgy legnevezetesebb természeti képződményét, a mésztufagátak sorából álló Fátyol-vízesést. Tovább sétálva, a Horotna-völgy torkolatában helyezték el Magyarország első Szabadtéri Erdészeti Múzeumát. Itt a régi erdei mesterségekből és az erdőhöz kapcsolódó kézművesiparokról kapunk áttekintést a látványos rekonstrukciós bemutatótéren. Kissé lejjebb a Szikla-forrás különleges látványában gyönyörködhetünk, majd a pisztrángos tavak sora következik. Elhagyjuk a Villa Negra vendégházat, a pisztrángnevelő telepet, és megérkezünk a régi bányakapitányság épületéhez. Az épület később erdészház lett, jelenleg pedig múzeumként működik. Az erdészeti tevékenységekről láthatunk bemutatót, és régi dokumentumokat, térképeket nézhetünk meg itt. Továbbsétálva egy kis vadasparkban szemügyre vehetünk a környék nagyvadjaiból néhányat. A Tótfalusi-völgy torkolatában egy büfé várja a felüdülni vágyókat, a faluba visszaérkezve pedig válogathatunk a jobbnál jobb éttermek között.

Erdei Kisvasút:
Szilvásvárad és környéke tájképi szépsége, számos látnivalója egyre inkább ismertté és keresetté vált a látogatók előtt. A település elkerülhetetlen látnivalója az erdei vasút. 1908-ban adták át a forgalomnak a gőzüzemű erdei vasutat, amely annakidején nélkülözhetelen volt a faanyag és mészkőszállításban. Ma már, a turizmus fellendülésével a személyforgalom lett a meghatározó. 1999. év októberében került újra forgalomba egy felújított gőzmozdony, a korabeli vasúti szalonkocsival együtt. Az erdei vasút megállóitól könnyen elérhető az Erdészeti és Erdei Múzeum, a Fátyol-vízesés, az istállóskői ősemberbarlang.

Gőzvontatású nosztalgiavonat
A nyári időszakban az időjárás és az utasszám függvényében napi négy alkalommal, kizárólag hétvégeken menetrend szerint közlekedik a Szilvásváradi Állami Erdei Vasút büszkesége, a 394,057 pályaszámú, fatüzelésű Szilvi gőzmozdony vontatta nosztalgiavonat Szalajka Fatelep és a Fátyolvízesés állomások között. (Különvonat ettől függetlenül bármikor rendelhető.) A vonaton való utazás ára diákok számára 800 forint, felnőttek számára 1000 forint, a nosztalgia pótjegy ára 600 forint. A Szalajka-völgyben fekvő 5 km-es vonal az ország egyik legszebb, vizekben igen gazdag sűrű erdős vidékén vezet keresztül, és megannyi természeti látnivalóhoz juttatja közelebb az utast.





  Főoldal Hírlevél, hírek Könyvjelzőkhöz Kezdőlapom Link küldése Kapcsolat Médiaajánlat  
 

Ingyenes regisztráció (szálláshelyek részére)

Írjon nekünk!
Észrevételek, javaslatok:
Név:
E-mail cím:
Ezt a kódot:
Kérjük írja ide:

Gyors megkeresés (szállás keresők részére)

Írjon nekünk!
Észrevételek, javaslatok:
Név:
E-mail cím:
Ezt a kódot:
Kérjük írja ide:
 
OnlineLap.COM www.onlinelap.com
Szálláshelyek, vendéglátás
Országos lap
Copyright ©2004- 2017. OnlineLap Média Összes oldalletöltés (2006. május 23. óta): 97943811