Békéscsaba
A Tiszántúl délkeleti részén fekszik. Békéscsaba megyei jogú város 67.000 lakosával, közúti és vasúti csomópontjával, fejlődő infrastruktúrájával Magyarország délkeleti kapujában a térség legjelentősebb települése.
A környék az őskor óta lakott. A vaskorban a szkíták, majd a kelták, utána a hunok hódították meg. A honfoglalás után több kisebb település állt a területen.
A Csaba nevű falut az 1330-as években említik először, neve török eredetű, az azonos személynévből származik. Csaba mellett nyolc másik település állt azon a helyen, ahol most a város. A török időkben a város eleinte fennmaradt, de a 17. század folyamán, a törökkel folytatott harcok során elpusztult.
1715-ben Csabát lakatlan helyként említik, egy évvel később azonban nevét már az adófizető városok közt találjuk. Az újratelepítés Harruckern János Györgynek köszönhető, aki kitüntette magát a török elleni harcokban és így megvásárolhatta Békés megyét. Nagy szerepe volt a város újbóli benépesítésében: szlovák parasztokat telepített le. A város ma is a magyarországi szlovák kisebbség kulturális központja.
1840-ben Csaba mezővárosi rangot kapott. 1847-re a város az ország húsz legnagyobb városa közt volt, népessége elérte a 22 000 főt. Ettől függetlenül még mindig egy nagyra nőtt falura hasonlított kis házakkal zsúfolt, sáros utcáival.
1858-ra elérte a várost a vasútvonal, és felgyorsult a fejlődés. Új házak, gyárak épültek. A 19. század végén azonban a munkanélküliség nagy gondot jelentett, és 1891-ben munkáslázadás tört ki, melyet román katonák segítségével fojtottak el. A város egyik legfontosabb személyisége Áchim L. András volt, aki pártot alapított parasztokból, és elérte, hogy Békéscsaba rendezett tanácsú város legyen.
Az I. világháború sok szenvedést hozott. 1919 és 1920 között Békéscsaba román megszállás alatt állt. A trianoni békeszerződés után Magyarország elveszítette legnagyobb déli városait, többek közt Aradot és Nagyváradot, és Békéscsaba egyike lett azoknak a városoknak, amelyeknek át kellett venniük az elveszítettek szerepét. A két világháború közötti gazdasági válság szegénységet és munkanélküliséget hozott, 1925-ben pedig még árvíz is pusztított a városban.
A II. világháború idején csatákat nem vívtak a környéken, de 1944-ben két tragikus esemény is megrázta a várost: június 24. és 26. között több mint 3000 zsidót indítottak útnak Auschwitz felé, szeptember 21.-én pedig a brit és amerikai légierő bombázta a vasútállomást és környékét, több mint 100 ember halálát okozva. Október 6.-án a szovjet hadsereg elfoglalta a várost.
A szocializmus idején Békéscsaba megyeszékhely lett (1950) és Magyarország egyik legfontosabb élelmiszeripari központjává fejlődött. Az 1990-es években a rendszerváltás után az ipar válságba került, rengetegen elveszítették az állásukat. A város mostanra túljutott a mélyponton.
- Látnivalók
- Evangélikus Kistemplom (barokk, a 18. század közepéről)
Békéscsaba, Luther út 1.
- Evangélikus Nagytemplom (klasszicista, 19. század eleje)
Békéscsaba, Szeberényi tér
- Városháza (romantikus, épült Ybl Miklós tervei alapján, 1873-ban)
Békéscsaba, Szent István tér 7.
- Görögkeleti-Ortodox-Román Templom
Békéscsaba, Bartók Béla út 53.
- Jókai Színház
Békéscsaba, Andrássy út 1.
- Múzeumok
- Csabai Tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely
Békéscsaba, Gyulai út 65.
- Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria
Békéscsaba, Andrássy út 37-43.
- Meseház
Békéscsaba, Békési út 17.
- Munkácsy Mihály Múzeum
Békéscsaba, Széchenyi út 9.
- Munkácsy Emlékház
Békéscsaba, Gyulai út 5.
- Szlovák Tájház
Békéscsaba, Garay út 21.
- Programok
- Március és április:
Békéscsabai Tavaszi Fesztivál
- Április:
Csaba Expo Nemzetközi Kiállítás és Vásár
- Május:
Csabai Sörfesztivál
- Július és augusztus:
Lecsófesztivál
- Szeptember:
Garabonciás Napok
Szüreti Mulatság
- Október:
Csabai Kolbászfesztivál
Tourinform Iroda
5600 Békéscsaba, Szent István tér 9.