Badacsonytomaj
Badacsonytomaj a Veszprém megyei kisváros a Tapolcai kistérségben helyezkedik el, a Badacsony lábánál, a 71-es főút mentén, a Balaton északi partjának nyugati részén. Szomszédos települései: Ábrahámhegy, Badacsonytördemic, Nemesgulács, Salföld.
A magyar honfoglalás és a korai feudális állam kialakulásának időszakából csak közvetett bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozólag, hogy e terület és ezen belül a mai Badacsonytomaj helye lakott lett volna. A történeti, földrajzi és helytörténeti irodalom tanúsága szerint a Lád vagy talán a Vérbulcsú nemzetség harcosai és köznépi elemei jelentek meg a vidéken és ők lettek a Badacsony körüli első, tényleges honfoglalók valamikor a 900 és I.(Szent) László trónra lépése (1077) közötti évszázadokban.
A középkorban a Badacsony déli oldalán két falu alakult ki: a mai Badacsonytomaj őse, Tomaj és Lád, amely a mai Badacsonylábdihegy elődje volt. Badacsonytomaj kora Árpád-kori lakosságát korabeli régészeti leletek tanúsítják, amelyek közül a legkiemelkedőbb az 1931-ben a Magyar Nemzeti Múzeumba került közel 40 darabos I. (Szent) László kori (1077-1095) ezüstpénz lelet volt. Az irott források viszonylag későn emlitik első ízben Badacsonytomajt, mégpedig Károly Róbert király uralkodása idején, 1313-ban.
A Badacsonytomaj történetére vonatkozó második okleveles említés szintén az Anjou-korból, I. (Nagy) Lajos király uralkodásának idejéből, 1344-ből való. Ebben az oklevélben több becses községtörténeti adat is fennmaradt, sőt, ekkor történt a plébániatemplom első említése is.
A múlt század végén és e század elején több neves tudós és középkorász is foglalkozott az említett okirattal, amely kutatási eredményekből első ízben 1886-ban jelent meg publikáció: "Zala vármegye története. Oklevéltár I-II." címmel.
Badacsonytomaj második Anjou-kori (1344) okleveles említésében értékes adatok találhatók a település középkori templomára vonatkozólag is.
A későbbi történeti források meglehetős szűkszavúsága miatt csak nagy vonalakban vázolható a templom további története. A törökellenes végvári harcok idején, 1550-ben a zalai főesperességhez tartozott, de plébániája elhagyatva, üresen állt. Egy másik említés szerint az ismétlődő török rablóportyák ellenére még 1652-ben is épségben találták.
A törökök kiűzése (1699) és a Rákóczi-szabadságharc lezárulta (1711) után új fejezet kezdődött a Szent István templom, de a korabeli Badacsonytomaj történetében is.
Egry József emlékmúzeum: (Badacsony, Egry sétány 12.) A festő műteremlakása, berendezett galériája - életmű kiállítás Badacsonyban, közel a parthoz, a festőről elnevezett Egry József sétányon, 1973-ban, a festő születésének kilencvenedik évfordulóján megnyílt a hajdani műteremlakásban és a hozzáépített galériás, kétszintes kiállítóteremben az Egry József Emlékmúzeum.
Szegedy Róza ház: (Badacsony, Szegedy Róza u. 80.) Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza nyári otthona - a badacsonyi borászat története - gróf Batthyány Gyula illusztrációi a "Kisfaludy Sándor" című színműhöz - Balatoni Almanach: kortárs költők a Balatonról - vers, kézirat gyűjtemény.
Tájház: (Badacsonytomaj, Fő út) Badacsonytomaj központjában található a Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény. A Tájházban, mely anyagának összegyűjtését Nagy Miklós (1908-1988) tanár úrnak köszönhetjük, megelevenedik a múlt. A halászok hálói, a szőlőművelés eszközei emlékeztetnek a hajdani hétköznapokra. Dokumentumok, fotók idézik a régi korokat: nyomon követhető a hegy, a falu fejlődése.A házat idős Csala Ferenc és neje Hámos Erzsébet építették 1898-ban. 1983 óta működik mint Helytörténeti múzeum.
Folly arborétum: Hazánkban szinte egyedüálló, ahogy egy család évszázadon át ezen élő "fenyőmúzeum" megteremtésén fáradozott, és napjainkban is fenntartásáért, fejlesztéséért tevékenykedik.Dr. Folly Gyula (1867-1915) pécsi orvos volt az, aki elsőként az 1900-as évek elején a hegyoldalba, az egykori cseres-kocsánytalan tölgyes állomány helyére egzótákat ültetett.Az 1980-as évek közepe táján az arborétum területét állami támogatással bekerítették, ezzel megakadályozva a vadkárosítást és a lopásokat. A kárpótlást követően az államosított területeket Folly Gyula visszavásárolta, így az egész terület az eredeti birtokos, a Folly család tulajdonába került.
Az arborétum az 1997. évtől a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területéhez tartozik.
Az arborétum fenntartási munkája, tervszerű, összehangolt fejlesztése az Állam Érdészeti Szolgálat Veszprémi Igazgatósága támogatásával folyik. A természetvédelmi felügyeletet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága látja el.
Badacsonyi strand: A Badacsonyi strand vízminősége, szolgáltatásainak színvonala és környezetvédelmi tevékenysége alapján 2005. évre megkapta a kiváló strandoknak járó "Kékhullám zászlót". A 71-es út D-i oldalán, annak közvetlen szomszédságában 14000 m2 füves part, sok-sok árnyat adó fa fogadja a pihenni, és a kikapcsolódni vágyókat.
Parkolás a strand bejáratától 150-200 m-re lévő ingyenes parkolóban.
Badacsonytomaji strand: A 71-es út D-i oldalán, annak közvetlen szomszédságában 10000 m2 füves és homokos part fogadja a pihenni, és a kikapcsolódni vágyókat.
2005-ben a kereskedelmi- és vendéglátóhelységek kerültek felújításra, illetve fövenyes, lídós partszakasz lett kialakítva.
Családias hangulat, kedvező árak. Mindenkinek kényelmes időtöltés. A gyerekeket minden nap animátorok várják játékos programokkal.
Badacsony-kártyával érkezőknek díjtalan belépés.
Parkolás a strand melletti ingyenes parkolóban.
- Borút a vulkánok völgyében
A Badacsonyi Borvidék kis ékszerdoboz a Balaton-felvidék nyugati részén. Kétezer hektáros területével a kisebb borvidékek közé tartozik. A szőlővesszőkkel borított vulkáni hegyek lankáin az eltérő adottságok miatt különböző jellegű borok teremnek, sokszínűvé varázsolva a borvidéket. A bazalt és a Balaton egyedülálló jegyeket kölcsönöz itt a bornak, a finom savak harmonikusan simulnak az alkohol és természetes cukortartalomhoz. A különleges klíma nem egyszer a szőlőszemek aszúsodását eredményezi, ezáltal természetesen édes borokkal is találkozhat az ínyenc borbarát.
Borral és munkával itt mindig együtt jár a jókedv és a vidámság. A szüretelők tánccal, nótával ünneplik az új termést, amely számukra az életet jelenti, miközben feledik gondjaikat.
A táncban aprók és nagyok díszes ruhában, hagyományokkal telve forognak. Szerelem járja át a tájat, mint annak idején, amikor Szegedy Róza és Kisfaludy Sándor találkozott. Azóta sem múlt el a varázs, tovább él a hegyek délceg ormain, szelíd lankáin. Átjárja a völgyeket, az itt élők és a hozzánk ellátogató vendégek szívét.
Csak Badacsonyban terem a tüzes Kéknyelű, amelyben a megbúvó vulkáni talaj íz harmonikusan simul szép savaihoz.
Az Olaszrizling csillogó színét zöldből és sárgából keverte a természet tökéletesre. A rezeda illat, a keserűmandulára emlékeztető nemes utóíz örök élményt nyújt. Késői szüreteléssel igazi különlegesség. Ritka utóérési ízek, természetesen magas cukortartalom és mély fenségesség jellemzi.
A Szürkebarát a borvidék zászlós bora. Az aranysárga színű, íz- és zamatanyagokban, alkoholban gazdag, telt, olajos nedű méltán lett a borvidék szimbóluma.
Az Ottonel muskotály intenzív gyümölcs illatú és zamatú bor. Elsősorban félédes, édes italként vált a hölgyek kedvencévé, de száraz borként is nagy élményt nyújt.
A Chardonnay ritkafajta a borvidéken, a friss szénára emlékeztető illatával, határozott karakterével, élénk, finom savaival elegáns száraz fehérbor.
A Rajnai rizling finom illatú és zamatú, markáns, de finom savakkal rendelkező száraz fehérbor, ami a borvidéken már régen honos.
A badacsonyi nyár és ősz programkínálata igen gazdag. Kiemelkedő esemény a július végén kezdődő Badacsonyi Borhetek, valamint a Badacsonyi Szüret, amely szeptember közepén látványos felvonulásával az országos rendezvények sorába tartozik. A kétnapos program részei a kirakodóvásár, a felvonulás és a szüreti bál.
Tourinform Iroda
8261 Badacsony, Park út 6.
Forrás: badacsonytomaj.hu
Hangodi László történész
