Esztergom fejlett iparú iskolaváros Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi kistérségben, aminek a központja is. Kikötőváros a Duna folyam partján. Az Árpád-korban Magyarország fővárosa, 1950-ig Esztergom vármegye székhelye. Az esztergomi érsek székvárosaként a magyar római katolikus egyház központja. 1895-ben a városhoz csatolták Szentgyörgymező, Szenttamás és Víziváros településeket, majd 1985-ben Pilisszentlélek falut is. A magyar repülés egyik bölcsője: itt alapította meg csaknem nyolcvan éve kisrepülőgépgyárát idősebb Rubik Ernő, repülőmérnök. Kedvelt idegenforgalmi célpont.

Esztergom története

Esztergom területe már a prehisztorikus időkben lakott hely volt, a római időkben Salvio Mansio néven település állt itt. A rómaiak Solva néven castrumot építettek itt, a limes része volt. A 960-as években Géza fejedelem új, állandó székhelyét Esztergomban választotta meg. Itt született Vajk, azaz Szent István király, akit itt is keresztelték meg. István uralkodása óta érseki székhely. István itt építette fel hazánk legelső székesegyházát, amit nevelőjéről, Szent Adalbert-templomnak nevezett el. A 13. század elejéig itt működik az ország egyetlen pénzverdéje. A 12. században a városban megfordul többek között II. Konrád német császár, VII. Lajos francia király vagy Barbarossa Frigyes császár. II. András magyar király 1222-ben itt adja ki az Aranybullát. Imre király 1198-ban az érseknek adta a várost, akik egyre nagyobb befolyásra tesznek szert a város - és vele az ország - irányításában. A 1242 telén a tatárok lerombolták a várost, de a fellegvárat nem tudták bevenni. A tatárjárás után a királyi udvar Visegrádra, majd Budára költözött. 1301-ben itt kap magyar koronát Károly Róbert. A trónviszályok alatt a város többször is gazdát cserél.

A 15. században vallási és kulturális központ. Gyakran fordultak meg királyi vendégek és Európa-szerte ismert tudósok, művészek a városban. Esztergomot 1543-ban elfoglalta a török, az Oszmán Birodalom végvára lett. 1683-ig - végleges felszabadításáig - többször gazdát cserél, a folyamatos ostromoknak köszönhetően azonban majdnem az egész város elpusztul.

A Rákóczi-szabadságharc alatt, 1706. szeptember 16-án a kurucok maga Rákóczi vezetésével, hatheti ostrom után elfoglalják a várat.

Esztergom 1725-ben visszakapta szabad királyi város rangját. A török kiűzése után csak 1820-ban tért vissza a városba az érsekség. 1822-ben pedig már el is kezdték építeni a Bazilikát, amit 1856-ban szenteltek föl.

Az 1848-as szabadságharc alatt Kossuth Lajos és Széchenyi István is megszálltak a városban. 1849. április 16-án a magyar sereg itt verte meg az osztrákokat.

1895-ben átadták Budapest-Esztergom vasútvonalat. Ugyanebben az évben, szeptember 28-án adták át a Mária Valéria hidat is Esztergom és Párkány között, és ebben az évben egyesítették a várost három másik szomszédos településsel is. Ezek voltak: Víziváros, Szenttamás és Szentgyörgymező. 1896-ban Esztergom megszűnt törvényhatósági jogú városként működni, de szabad királyi város maradt, betagolták a vármegye szervezetébe.

A Trianoni békeszerződés után Esztergom elveszítette vonzáskörzetének nagy részét. A Csehszlovák sereg 1919-ben lerombolta a Mária Valéria hidat. Az egyesített Komárom és Esztergom vármegyéknek 1923-tól Esztergom lett a székhelye. Az első bécsi döntést követően 1938-ban újjá alakult a történelmi Esztergom és Komárom vármegye. A második világháborúban, 1944-ben a visszavonuló német csapatok a híd három középső nyílását felrobbantották. A város csak 1950-ig lehetett megyei székhely, mert Esztergom megye megszűnése után, az új (Komárom) megye legfontosabb városa Tatabánya lett. Esztergomot az 1950-es években katonavárosként emlegették. 2001-ben épült újjá a Mária Valéria híd Esztergom és Párkány között. Ez visszaadta a városnak régi vonzáskörzetét. Ezt erősíti a 2001-ben megalakult Ister-Granum Eurorégió nagyjából a régi Esztergom vármegye területén.

Esztergomi látnivalók:

Esztergom területén egykor több vár és erődítmény állott, melyeknek maradványai nem fellelhetőek. Ezek: Ákospalotája, Árpádvár, a Hídfőerőd, a Sípolóhegy és Párkány egykori erődje.

A Szent Anna (Kerek) templom.
Esztergom Belvárosa műemléki védelem alatt áll.
A Mária Valéria hidat a Dunán.
A ferences templom 1700 körül, a belvárosi plébániatemplom 1757-ben, a Szent György-mezei templom 1740 körül, a Szent Anna templom 1826-ban épült.
A volt vármegyeháza a belvárosban.
Szent Tamás hegyi kálvária.
Római kori mérföldkő.
A felújított Szentháromság-szobor a Széchenyi téren.
Az Esztergomi Bazilika
Boldog Özséb szobra a Szent István téren.
Melocco Miklós szobra az északi rondellán, az István megkoronázása.
Az Ószeminárium a Bazilika alatt, aminek egyik homlokzata klasszicista, a másik romantikus stílusban készült el.
Sötétkapu. Átjáró a Bazilikához épített hatalmas mesterséges domb alatt.
A Prímási Palota
Szulejmán győzelmi táblája a vízivárosi várfalban (1543).
A középkori Macskalépcső, ami a kikötőből (Vízivárosból) felvezet a várba és a Bazilikához.
A vízivárosi plébániatemplom
Víziváros főterének keleti oldalán álló Pestis-Madonna vagy Pestis- és Mária-szobor. 1740-ben állították az 1739-es pestis emlékére.

Természeti értékek:
- A Vaskapu menedékház a várostól 4 km-re, ahonnan belátni az egész környéket és magát a várost.
- Kirándulóknak ideális a Búbánatvölgy és környéke, ami a Pilisi tájvédelmi körzet része.

Esztergomi múzeumok:
- A Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma.
- Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum Duna Múzeuma
- A Balassa Bálint Múzeum
- A Keresztény Múzeum
- A Főszékesegyházi kincstár a Bazilikában
- A Mindszenty emlékhely az Ószemináriumban
- Babits Mihály Emlékház.
- A Mária Valéria híd tövében álló vámszedőház kiállítóteremként működik.
- A Rondella Galéria a várban
Rendezvények:
- Esztergomi Nemzetközi Gitárfesztivál
- Lampionos hajófelvonulás és Vízi karnevál
- Hídünnep (Párkánnyal közösen)
- Pünkösdi vásár
- Esztergomi bálok
- Esztergomi ünnepi játékok
- Fesztergom - zenei fesztivál
- Ister-Granum Népművészeti Fesztivál
- Nemzetközi Oratórium Énekverseny
- Jazztergom
- Szent István Napok
Érdekességek:
- Hivalatosan Esztergom az Alkotmánybíróság székhelye. Bár ritkán fordult elő, hogy itt ülésezett a testület, az Alkotmánybíróság elnökét Esztergomban iktatják be az Aranybulla előtt.
- Esztergom 2005-ben egymillió turistát fogadott. 1972-ben pedig 200-350 ezret.
- A törökök annyira fontosnak tartották Esztergom várát, hogy a török lovasság utódjának tekintett légierő egyik harci repülőgépe az Estergon nevet viseli. Itt megtalálod a kapcsolódó cikket.
- Született egy janicsárinduló is a városról, az Estergon Kalesi.
- Ugyanezen a néven a közelmúltban Ankarában, a török fővárosban felépítették az esztergomi várhegy mását. A Google maps-on kitűnően látni mindkettőt.
- A városban található egykori forrásra a 15. században vízemelő gépet helyeztek, majd rézcsöveken vitték fel a vizet a várba (156 m). Ez a szerkezet még a 17. században is működött. Ez a szerkezet egyedülálló volt a középkori Európában.
Esztergom jelképei:
- Mai címere 12. századi városkép és az Árpádok sávos, címeres pajzsa kombinációjából alakult ki.
- Zászlaja kilenc egyenlő részre osztott piros-fehér
  (Árpád-) sávval
- Esztergomi Bazilika
- A király vár
- A Mária Valéria híd
- Esztergomi oroszlánok, eredetileg egy freskó a királyi vár falán (Bizánci hatásra)
- A rózsaablak a királyi várban
- Városszignál: 2004. június 4-től a trianoni békeszerződés aláírásának időpontjában, minden nap délután fél ötkor megszólal a királyi várból a város szignálja. A négy égtáj irányába fordított hangszórókból a "Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország" című dal hangzik fel, mely emlékeztet az első világháborút követő, a magyarság szempontjából sorsdöntő eseményre. A hét utolsó két napján a szignál hosszabban hallható, az említett dallamon kívül négy másik dal is elhangzik. Ezek a "Boldogasszony Anyánk", "Krasznahorka büszke vára", "Ott, ahol zúg az a négy folyó" és az "Esti dal". A dalokat Fehér László esztergomi klarinét- és tárogatóművész adja elő a felvételen.