Felsőtárkány
Felsőtárkány a festői Tárkányi-medencében, a Bükk-hegység kapujában, Heves megye északkeleti határában, Egertől 8 km-re fekszik. A település első okleveles említése 1261-ből való, Oltarkan, ill. Feltarkan névalakban. A 14.-15. században két részből tevődött össze a település, Alsó- és Felsőtárkányból. 1330 - 1335 között az akkori Felsőtárkányban épített kolostorba kartauzi szerzetesek költöztek. 1526 után a törökök elpusztították a középkori Felsőtárkányt, amely többé sohasem népesült be. 1552-ben a középkori Alsótárkányt is lerombolták a törökök, de ez a településrész 1577-től újranépesült. 1634-től a 20. század közepéig az egyház tulajdonába került a falu. 1694-ben népes jobbágyfalu, és ez időben változott a neve véglegesen Felsőtárkányra. 1750 táján Barkóczy püspök Fourcontrasti kastélyt, majd a nazarénusok számára kolostort építtetett. A kolostor romjai még ma is láthatók a falu északi határában a Barátréten.
A tárkányi-medence a Várhegy és az Őrhegy között fekszik 180-340 m tengerszint feletti magasságban. Hegyes-dombos vidéken, kötött agyag- és nyiroktalajon települt községen az Imókő patak folyik keresztül. A patak vízgyűjtő területe karsztos jellegű, a patakokat források táplálják. Legjelentősebb időszaki források a község határában az Imókő-forrás, a Vöröskő-forrás. Felsőtárkány legjelentősebb állandó vízforrása a Szikla-forrás volt, ami az 1920-as években kialakított tavat táplálta. A községet koszorúként fogja körül a Bükk hegység láncolata, melynek legmagasabb ormai a Bükk-fennsíkot délről szegélyezik. Felsőtárkány külterülete 90 %-ban erdőséggel borított. Területének nagy része a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik, mely növényfajokban és -társulásokban rendkívül gazdag. Többszáz éves virágos növény lelhető fel a területen. A település különlegessége a ma már csak kis számban található Boldogasszony papucsa, mely a község címerében is látható. Felsőtárkány mindenkori életét is meghatározó erdőtömbjeiben a száraz cseres-tölgyesektől az üde bükkösökig minden társulás megtalálható. Nagyvadban gazdag területein tartamos erdő- és vadgazdálkodás folyik.
Gazdasági életére olyan mértékben rányomta a bélyegét a nagy kiterjedésű erdőség, továbbá az ásványi kincsek jelenléte, amilyen fokban más településeken nem tapasztalható. A lakosság - a gabonatermelésre alkalmas területek szűkössége miatt - az erdővel kapcsolatos tevékenységekkel foglalkozott. Korábban a felsőtárkányi lakosok főleg fakitermeléssel, faanyag-fuvarozással, mészégetéssel és faszénégetéssel keresték a kenyerüket. Jelentős volt a kőbányászat is a településen. Főleg mészkő, dolomit és a palabányászat volt a meghatározó. A településen a 18. században márványt is bányásztak, amit a környező települések templomaiban felhasználtak.
Napjainkban a korábbi foglalkozások háttérbe szorultak, de néhány család jelenleg is foglalkozik mészégetéssel, faszénégetéssel.
A helyi márványbányából került ki a késő barokk r. k. templom oltárát díszítő márvány. A műemlék jellegű épületet Eszterházy püspök 1785-1790 között építtette Francz József egri kőműves mesterrel. Az oltárokat 1793-ra készítette el Giacomo és Giovanni Adami, a szobrokat Mozer József kőfaragó mester. A templom védőszentje Bűnbánó Szent Mária Magdolna. Felsőtárkány - jellege szerint - patakmenti falu: nyugati szélén halmazos résszel, középtől északra lyukpincékkel. Felsőtárkány lakóinak száma napjainkban folyamatosan emelkedik. Ez a természeti környezetének, valamint Eger közelségének köszönhető.
Felsőtárkány palóc település. Napjainkban sajnos egyre kevesebben használják a régi népviseletet. A községben is működik a hagyományőrző csoport, ahol az elmúlt évtizedek szokásait felelevenítik és bemutatják a községet felkereső turistáknak is. Felsőtárkány - adottságait tekintve - a Bükk kapujában kiemelt idegenforgalmi helyzetben van. Ezt az erényét az itt élők nemcsak megőrizni, de növelni is szeretnék. A legfontosabb vonzereje a természeti környezet. Az idelátogatókat kényelmes vendéglátóhelyek fogadják.
A szabadidő eltöltését szervezett és egyéni formában is biztosítja a település. A bakancsos turizmustól kezdve a hegyi kerékpározáson keresztül, akár a lovaglásig lehetősége van az ide látogatóknak a pihenésre. Az egészséges, tiszta levegőn töltött napokon a vendégek szívesen töltik szabadidejüket magánszállások, szállodák, panziók valamelyikében. Lehetőség van sátorozásra is a község kereskedelmi szálláshelyein is. Különleges élményt nyújt a Felsőtárkányi Erdei Vasút muzeális kisvasútján az utazás a kirándulóknak. Felsőtárkány kiemelkedő és már hagyományos rendezvényeire a testvértelepülések delegációi meghívást kapnak. A majálist, a felsőtárkányi búcsút, valamint a Szent István-napi rendezvényeket a felsőtárkányi tó partján - gyakran több ezer fős részvétellel - a régió programjai között is számos tartják.
Hagyományos kulturális rendezvények:
Május:
Fiatalok Fesztiválja - regionális pop-rock fesztivál
Július:
Felsőtárkányi búcsú (Mária Magdolna nap)
Augusztus:
Szórakoztató műsorok, szabadtéri bál
Felsőtárkány - erdei kisvasúttal - Stiemecz-ház, majd gyalogtúra a Bükk hegység csúcsaira. Ezek: Peskő (ősemberbarlang), Tarkő, Cserepeskő, Bélkő, Bükk-fennsík, Jávorkút, Bánkút.
Kisvasúti utazások : Tel: 36 / 434-210
Felsőtárkány Község Önkormányzata
3324
Felsőtárkány, Fő u. 101.
Tourinform Eger
3300
Eger, Bajcsy-Zs. u. 9.
