Győr
Győr megyei jogú város, a Nyugat-Dunántúl régió központja, Győr-Moson-Sopron megye megye székhelye.
A város Közép-Európa egyik legfontosabb útján helyezkedik el, félúton Budapest és Bécs között. Három folyó, a Duna, a Rába és a Rábca (illetve a Marcal) összefolyásánál, a Kisalföld közepén.. A város központjában található a Rába által kialakított Radó-sziget, valamint a város határában a Duna által képzett Szúnyog-sziget.
Győr a nevét az államalapítás idejében kapta, talán az itt élő Gyaur lovag nevéből.
A város az ősidők óta lakott terület. Az első nagyobb település i. e. 500 körül alakult ki, lakói kelták voltak, akik a várost Arrabonának nevezték. E név rövidített formája máig használatban van a város német és szlovák neveként (Raab illetve Ráb).
Az i. e. I. században római kereskedők költöztek Arrabonába. I. sz. 10 körül a római hadsereg elfoglalta a Dunántúlt, létrehozva Pannonia provinciát. Bár a germán, majd hun törzsek támadásai miatt a rómaiak a IV. században lemondtak a területről, a város lakott maradt. A következő évszázadokban szlávok, avarok és frankok is éltek itt.
A honfoglaláskor a magyarok megerősítették a volt római erődöt, I. István király pedig püspökséget alapított. A város ebben az időben kapta a Győr nevet. A többi magyar városhoz hasonlóan Győrt sem kímélték meg a történelem viharai; feldúlta a tatár, 1271-ben elpusztította a cseh sereg, a fenyegető török veszély közeledtével pedig a városparancsnok Lambert Kristóf reménytelennek tartotta megkísérelni Győr védelmét, inkább felgyújttatta a várost. Az érkező török hadak csak megfeketedett romokat találtak, innen a város török neve: Janik kala, azaz "égett város".
A később újra felépített Győrt olasz építőmesterek által tervezett városfal vette körül. Sok új épület épült reneszánsz stílusban. A tizenötéves háború idején, 1594-ben a törökök elfoglalták a várost, de 1598-ban a magyar és osztrák seregek visszaszerezték. Ezt a rövid időszakot leszámítva Győr, földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően, inkább a Habsburgok uralma alatt volt, nem török uralom alatt. A korszak új művészeti stílusa, a barokk így hamarabb elérte a várost, mint a keletebbre lévő településeket, ahová csak a török uralom végétől jutott el. Ekkor alakult ki a városközpont barokk jellege.
Győr ezután virágzásnak indult, és 1743-ban szabad királyi városi rangot kapott Mária Teréziától. Több szerzetesrend is megtelepedett a városban, iskolák, templomok épültek, valamint egy kórház és egy kolostor is.
Napóleon 1809-ben csatát nyert Győr mellett (ld. győri csata) a magyar nemesi felkelés hadai ellen, miután azok elutasították a császár kiáltványában felkínált függetlenséget. Az erődítményrendszer egy részét a francia katonák felrobbantották. Győr vezetése ráébredt, hogy a középkori védművek már nem felelnek meg céljuknak, és csak gátolják a város terjeszkedését, ezért lebontották a városfalakat.
Az 1800-as években Győr kereskedelmi szerepe megnőtt, amikor beindult a gőzhajó-forgalom a Dunán, de veszített jelentőségéből, amikor megépült a vasútvonal Budapest és Kanizsa között (1861). A város vezetősége ipartelepítéssel próbálta ellensúlyozni ezt a veszteséget.
A II. világháborúban rengeteg épület elpusztult, az 1950-es, 60-as években, a nagy lakótelepek építésének korában pedig a régi épületekre, műemlékekre nem fordítottak kellő figyelmet. 1970-ben azonban megkezdték a városközpont felújítását.
Napjainkban Győr - Pécs, Székesfehérvár és Szombathely mellett - Nyugat-Magyarország egyik legfontosabb közigazgatási és kulturális központja, egyben népszerű turistacélpont.
Magyarország műemlékekben egyik leggazdagabb városa a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül 1989-ben elnyerte a műemlékvédelem Európa-díját. A történelmi korokat idéző templomok, paloták, múzeumok, jellegzetes sarokerkélyek, szűk közök belvárosi sétára invitálják a látogatót. Győr székesegyháza őrzi ötvösművészetünk remekművét, a Szent László hermát (nemesfémből készült mellszobor formájú ereklyetartót) és Apor Vilmos mártírpüspök, 1997-ben boldoggá avatott vértanú márványszarkofágját.
Kevéssé ismert értékek valóságos tárháza a Győri Római Katolikus Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár. Kovács Margit keramikusművész Szentendrével megosztva Győrre, szülővárosára hagyta alkotásainak egy részét és Borsos Miklós sok szobra is a városban látható.
Markó Iván neve, korszaka a Győri Balettel együtt szinte fogalommá vált az 1980-as évektől. A város színháza a modern építészet egyedi alkotása, de meghatározója a városképnek a barokk stílus.
A műemlékek közül kiemelkedik még a Püspökvár, Karmelita és Szt. Ignác templomok, Zichy-palota, Ott-ház, Mária-oszlop, Frigyláda-szekrény szobor. Rejtett építészeti értéket képvisel a hajdani kórház Magyar Ispita késő reneszánsz, toszkánoszlopos 2 udvara Borsos Miklós díszkútjával.
A város legértékesebb látnivalói a Bécsi kapu tér útvonalon találhatók, Győr óvárosában. Városképileg meghatározó a Városháza eklektikus épülete (1896-1898) 58 m magas tornyával. A barangoláshoz csábító hátteret nyújtanak az ódon utcákban meghúzódó kávéházak, éttermek, panziók, valamint a méltán híres vendéglátás.
Győr fesztiválváros, ahol tavasztól késő őszig kínálják művészeti eseményeiket a fesztiválok. A Győri Balett és a Győri Nemzeti Színház társulatai, a Győri Filharmonikus Zenekar évadról, évadra, estéről estére felejthetetlen művészi élménnyel ajándékozzák meg közönségüket. A lendületesen fejlődő gazdasággal és kereskedelemmel rendelkező pezsgő életű város az üzleti élet szereplőinek találkozására is lehetőséget kínál. Modern üzletközpontok, ünnepi vásárok szolgálják a szórakozni, vásárolni vágyók igényeit.
- Múzeumok és kiállítóhelyek
- Városi Képtár Esterházy-palota
9021 Győr, Király u. 17.
- Váczy Péter Gyűjtemény Magyar Ispita
9022 Győr, Nefelejcs köz 3.
- Borsos Miklós Állandó Kiállítás és Archívum
9021 Győr, Apor Vilmos püspök tere 2.
- Kovács Margit Állandó Kiállítás Kreszta-ház
9022 Győr, Apáca u. 1.
- Xantus János Múzeum
9022 Győr, Széchenyi tér 5.
- Patkó Imre Gyűjtemény - Vastuskós ház
9022 Győr, Széchenyi tér 4.
- Várkazamata - Kőtár
9022 Győr, Bécsi kapu tér 5.
- Fehér szalon
9022 Győr, Rákóczi F. u. 1.
Állandó Baba Kiállítás Zichy Palota
9022 Győr, Liszt F. u. 20.
- Egyházmegyei Kincstár, Könyvtár és Kőtár
9022 Győr, Káptalandomb 26.
Apor kiállítás A vértanúság helye
9022 Győr, Káptalandomb 1.
- Széchényi Patikamúzeum
9022 Győr, Széchenyi tér 9.
- Jedlik Ányos Emlékkiállítás
9022 Győr, Széchenyi tér 8.
- Kiállítótermek - Galériák
- Petőfi Galéria - Petőfi Sándor Művelődési Ház
9021 Győr, Árpád u. 44.
- Rómer terem
9022 Győr, Nefelejcs köz.
- Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár Galériája
9023 Győr, Herman Ottó u. 22.
- Richter János Archívum Zenei Helytörténeti Gyűjtemény
9021 Győr, Káptalandomb 5/b.
- Hét Szabad Művészet Szentélye és Orvostörténeti Emlékszoba
9024 Győr, Zrínyi u. 13.
- Rába Rt. Gyártörténeti Kiállítása
9022 Győr, Vas Gereben utca
- Mariann Galéria
9022 Győr, Liszt F. u. 3.
- Malasits Galéria
9021 Győr, Kisfaludy u. 5.
- Vénusz Galéria
9021 Győr, Bisinger sétány 2.
- Kis Galéria Bt.
9021 Győr, Kisfaludy u. 4.
- Patinás Galéria Bt.
9021 Győr, Szabadsajtó u. 3.
- Kiállítóhelyek Győr környékén
- Győr-Ménfőcsanak
Bezerédj-kastély - Galgóczi Erzsébet Emlékszoba
9012 Győr, Győri u. 94.
- Tét
Kisfaludy Károly Emlékszoba
9100 Tét, Fő u. 129.
- Csorna
Városi Múzeum
9300 Csorna, Szt. István tér 34.
- Helytörténeti gyűjtemények, tájházak Győr környékén
- Táp
9095 Táp, Hegysor u. 11.
- Felpéc
9122 Felpéc, Táncsis M. u. 18.
- Gyarmat
8545 Gyarmat, Ságvári u. 12.
- Győrújbarát
9081 Győrújbarát, Erzsébet u. 25.
- Kajárpéc
Helytörténeti és Régészeti Gyűjtemény
9123 Kajárpéc, Fő u. 10.
- Rábapatona
Néprajzi Kiállítás
9142 Rábapatona, Árpád u. 6.
- Dör
Helytörténeti Gyűjtemény
9147 Dör, Szabadság u. 20. (Faluház)
- Dunaszeg
Helytörténeti Gyűjtemény
9174 Dunaszeg, Fő u. 16.
- Szany
Helytörténeti Gyűjtemény
9317 Szany, Kossuth L. u. 2.
- Pannonhalma
Pannonhalmi Bencés Főapátság
Tourinform Iroda
9021
Győr, Árpád út 32.
