Kecskemét
Kecskemét Magyarország legnagyobb városai sorában a nyolcadik. Bács-Kiskun megye székhelye, megyei jogú város.
A nagyvárosok közül Kecskemét fekszik a legközelebb az ország mértani középpontjához, Pusztavacshoz. A Duna-Tisza közén elhelyezkedő város a kedvező helyi adottságoknak köszönheti a létét. Az ország minden részéből könnyen megközelíthető, Budapesttől is mindössze egy órányi autóút.
Legalább 5000 éve lakott település, ahogyan arra a régészeti leletekből következtetni lehet.
A 14. században már jelentős mezőváros. A török hódoltság idején sem pusztult el: ellenkezőleg, a lakosság faluból városba áramlásának és az élénk kereskedelemnek köszönhetően további fejlődésnek indult.
A 19. században a kecskeméti gazdák magasszintű szőlő- és gyümölcskultúrát alakítottak ki, amely ma is jellemző a városra és környékére. A század végére, a Millennium idejére Kecskemét polgárai mind anyagilag, mind öntudatukban megerősödtek - ekkor épült fel a mai Kecskemét. Ebben közrejátszott, hogy Kecskemét környékén (és az egész Duna-Tisza közén) sokkal kisebb szerepe volt a nagybirtoknak, mint például a Dunántúlon. A város környéki földek nagyobbik része igen gyenge termőképességű homok.
Ma már szinte elképzelhetetlen, de a XIX. század végén és a XX. század elején évről évre jelentős középületek nőttek ki a földből, és mindig volt anyagi lehetősége a városnak újabbakat építeni. Emellett a város rendezése is végbement: sugárutakat, tereket, parkokat alakítottak ki.
Ma Kecskemét az ország legnagyobb területű megyéjének, 1950 óta Bács-Kiskunnak a székhelye és a Duna-Tisza köze egyik regionális központja.
A szocializmus évei után Kecskemét gyors, az országos átlagot meghaladó fejlődésnek indult. Kecskemétet eddig szerencsére kevésbé érintették az urbanizáció káros hatásai: még igazán "élhető" város: a polgárok szívesen sétálnak az utcákon és a főtéren. Jól alátámasztja ezt, hogy a népesség is folyamatosan növekszik.
Nyaranta sok külföldi látogat a városba, ahol a főtéren szinte állandóan rendezvények, vásárok szórakoztatják a helybélieket és a turistákat. Kecskemét különösen a németek és hollandok körében népszerű turisztikai célpont.
Kecskemét, a több mint százezer lakosú megyei jogú város, a Duna-Tisza közének központja. Egyházi műemlékei a copf stílusú Nagytemplom (1806), a barokk Piarista templom és rendház (1730), a klasszicista református Ókollégium (1830), a többször átépített református templom (1684), a klasszicista görögkeleti templom, a klasszicista Szent Erzsébet-templom (1827), a Szent Miklós "Barátok" temploma a XIV. században épült román stílusban, melyet a Kecskemétre települt ferencesek a XVIII. században barokk stílusban építették át; a mór-romantikus stílusú Zsinagóga, melyet felújításakor a Tudomány és Technika Házává alakítottak át; a romantikus stílusú, Ybl Miklós által tervezett Evangélikus templom. Érdekes népies szecessziós épületek a Városháza (1896) és a Cifrapalota, valamint az Ifjúsági Otthon. A ferences barátok 1736-ra felépült román stílusú kolostorában helyezték el a világhíres Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetet.
- Programok, rendezvények, fesztiválok:
- Március:
Kecskeméti Tavaszi Fesztivál
- Május:
Néptáncosok bemutató Színpada
- Június:
Gyermek Néptáncosok Szólótánc Fesztiválja
Kecskeméti Nyári Fesztivál
- Augusztus:
Kecskeméti Nyári Fesztivál
Kodály Művészeti Fesztivál
Hírös Hét Fesztivál és Borfesztivál
- Szeptember:
Kecskeméti Népzenei Találkozó
- Október:
Országos Gyermek Néptánc Fesztivál
- Ásvány- Őslénytani Gyűjtemény - Kecskemét, Kálvin tér 1.
- Kecskeméti Gyümölcspálinka-főzde és Kiállítás - Kecskemét, Matkói út 2.
- "Természet Háza" Nemzeti Parki Látogatóközpont - Kecskemét, Liszt F. út 19.
- Leskowsky Hangszergyűjtemény - Kecskemét, Zimay László u. 6/a
- Orvos- és Gyógyszertörténeti Múzeum - Kecskemét, Kölcsey út 3.
- Tudomány és Technika Háza - Kecskemét, Rákóczi út 2.
- Bozsó Gyűjtemény - Kecskemét, Klapka út 34.
- Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Múzeuma - Kecskemét, Kálvin tér 1.
- Iskolatörténeti Múzeum - Kecskemét, Úrrét 242.
- Katona József Emlékház - Kecskemét, Katona J. út 5.
- Katona József Múzeum - Kecskemét, Bethlen körút 1.
- Katona József Múzeum Képtára és Kiállítóhelye - Kecskemét, Rákóczi út 1.
- Katona József Színház - Kecskemét, Katona József tér 5.
- Kecskeméti Planetárium - Kecskemét, Lánchíd út 18/a
- Kisvonat és Nosztalgiavonat - Kecskemét, Halasi út 19.
- Magyar Fotográfiai Múzeum - Kecskemét, Katona József tér 12.
- Magyar Naív Művészek Múzeuma - Kecskemét, Gáspár A. út 11.
- Nemzetközi Kerámia Stúdió Múzeuma - Kecskemét, Kápolna út 11.
- Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely Gyűjteménye - Kecskemét, Bethlen krt. 16.
- Népi Iparművészeti Múzeum - Kecskemét, Serfőző út 19.
- Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely - Kecskemét, Gáspár A. út 11.
Kecskemétet egy 1368-ban kelt oklevél említi először mezővárosként. Az egykor piacként szolgáló főterének - az ország egyik legszebb városközpontjaként ismert - meghatározó épületei a Nagytemplom, valamint a Városháza.
Nagytemplom
1774 és 1806 között épült, az Alföld legnagyobb copf stílusú székesegyháza. A tornyát körülvevő erkélyről egykor a tüzet vigyázták, ahonnan letekintve a város látképe tárul elénk.
Városháza
1893-94-ben épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. A magyar szecessziós építészet kiemelkedő példája, a homlokzati erkélyéről harangjáték csendül fel.
Barátok temploma
...ahogy a kecskemétiek hívják a Szent Miklós templomot. A város legrégebbi épülete a 14. században épült román stílusban. Többszöri átépítése során gótikus és barokk stílusjegyekkel is gazdagodott. A 18. században a ferencesek egy kolostort építettek hozzá, amely ma a világhírű Kodály Intézetnek ad otthont.
Református templom
Kora barokk stílusban épült a 17. században, jelenlegi alakját 1819-ben nyerte el. A templomban klasszicista karzat és rokokó stílusú szószék található.
- Gyógy- és Wellness-turizmus
A dél-alföldi turisztikai régió Magyarország napfényben leggazdagabb része.
Kecskemét egyike ezeknek a városoknak, Budapesttől és Szegedtől egyenlő távolságra (86km) található. Termálvizét 1987-ben gyógyvízzé minősítették, amely alkali-hidrogén-karbonátot, chloridot, jodidot és fluoridot tartalmaz. Nem csak mozgásszervi megbetegedések gyógyítására, hanem nőgyógyászati problémák, valamint sportsérülések kezelésére is alkalmas. Ami pedig egyedülálló az országban, éppen magas jodid, fluorid tartalma miatt, az a Bechterew-kór kezelése.
A télen-nyáron üzemelő uszoda, a 3 különböző hőmérsékletű termálmedence, valamint a 2003. májusában átadott Élményfürdő és Csúszdapark (amely májustól szeptemberig üzemel) ugyanazon a területen található. A fürdő közvetlen közelében fekvő Sauna Szállóban négy féle kezelést lehet igénybe venni (masszázs, tangentor, iszapkezelés és szénsavas kezelés).
A Református Újkollégium 2004-ben átadott tanuszodája 25 m-es, melegített vizű medencéjével, baba-barát környezetével várja a sportolni vágyó vendégeket! Nyitva tartás: hétköznap 6-20 óra között, szombaton 10-18 óráig.
Az Élményfürdő és Csúszdaparkban a legkisebbek számára 2 csúszdás gyermekmedence áll rendelkezésre. Újdonság az élménymedence, amelyben pezsgőzóna, vízhenger, vízesés, jacuzzi, pezsgőpad és buzgár várja a vendégeket.
Tourinform Iroda
6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.
