Siklós
Siklós Dél-Baranya és a Dráva-medence természeti, történeti és kulturális értékekben egyik leggazdagabb települése. Különleges jelentőségét nemcsak a kiváló természeti adottságai, szubmediterrán éghajlata és az itt élők szorgalma adja, hanem a magyar történelemben betöltött szerepe. A település a Villányi-hegység ölelésében, a síkságból kiemelkedő dombot uraló vár köré épül. A rövid ideig tartó tél, a nagyon enyhe tavasz, az októberig elnyúló nyár miatt a környék minden történeti korszakban kedvelt lakóhelye volt az embereknek.
A rómaik is szívesen telepedtek le a hegység közelében, építettek villákat, lakóépületeket és művelték a kerteket, szőlőültetvényeket. A római kori Serena (Siklós) dombján épült őrtorony vigyázta a várdomb alatt elkanyarodó, nyugat felé húzódó hadiutat, melyen a népvándorláskori népek, majd a tatár, török seregek özönlöttek be a Dunántúlra. Az első dokumentum, egy 1294-ből származó oklevél már Castrum Soklos-ról tesz említést, tehát ebben az időszakban feltehetően már áll a római erődítménymaradványokat is tartalmazó vár. Siklós a 14. században a Gara-család uralkodása alatt lesz előszőr az ország egyik központja, mint a nádor városa. 1401-ben Zsigmond magyar király és német-római császár is raboskodik rövid ideig a várban.
A Gara-család birtokvesztése után 1515-től a vár és a város az ország egyik legbefolyásosabb és leggazdagabb családjának, a Perényiek birtokába kerül. Ők fejezik be a várban elkezdett erődítési és átalakítási munkákat, melynek eredményeként az akkori Siklós korának egyik legkorszerűbb hadászati létesítménye, és egyben az egyik legjelentősebb reneszánsz stílusú építménye. A török időkre művelődési központ udvarában helyreállított, Európa Nostra-díjas dzsámi emlékeztet. A keleti várárok helyén épült település szerencsésen tükrözte az itt élő nemzetiségek kultúráját, mely az építészeti emlékekben és hagyományokban öltött testet. A görögkeleti templom ikonosztáza, a református templom egyszerűsége és a római katolikus templom Európa-jelentőségű freskói mind-mind kedvelt kiránduló célpontjai az idelátogatóknak.
A vár építészeti emlékei, kiállításai, a római hagyományokon alapuló szőlő- és borkultúra, a máriagyűdi Mária-kultusz megismerése egésznapos élményt jelentenek. A város csöndessége, hangulatos utcái, éttermei mellett a siklósi strand feszítettvíztükrű medencéje, több hektáros pihenőparkja kínál kellemes felüdülést a forró nyári napokon. A nyár folyamán áprilistól szeptember végéig a Siklósi Nyár és a Siklósi Várfesztivál eseményei zajlanak. A programok felölelik a nemzetiségi és magyar ének és tánc, zenei és színházi hagyományokat. Legjelentősebb közülük a Siklósi Szalon képzőművészti kiállítás, a Fúvószenekari Verseny és Találkozó, a Folklórfesztivál és a Csirkepaprikás Fesztivál.
A siklósi vár az egyik legépebb, legegységesebb történelmi emlékünk. A várkastélyt a déli oldal kivételével feltöltött falszoros, pártázatos magas várfalak és kapcsolódó védőművek, régebbi félköríves tornyok és újabb bástyák övezik. A belső vár körül 6 ha-i falakkal körülzárt várkerület fekszik, újabb lakóépületekkel és beépítetlen szabad térségekkel. Itt áll az egykori ferences rendház és templom műemléki együttese is. A várkerület közel 1 km hosszú védelmi vonal, tornyokkal tagolt, lőréses, pártázatos magas külső várfal és árokrendszer veszi körül. A település neve okleveleinkben Suklos, Soklos és egyéb alakban fordul elő. Legelőszőr egy 1190-es oklevélben szerepel. Az adatok szerint a 13. század eleje óta a Kán nemzetségbeli Suklósiak nádori ágának birtoka. Magát a várat legkorábban 1294-ben említik, amikor Siklósi Gyula ispán a gazdája. Zsigmond király 1387-ben elkobozta a várat a Siklósiaktól és rövid birtokcsere után a Garai-családnak adományozta. Garai Mikós kora leghatalmasabb főura, Zsigmond királlyal és főúri csoportjával politikai és rokoni szálakon kiépített családi liga vezére és legkiemelkedőbb egyénisége volt. 1402-1433-ig, 31 éven át töltötte be az országnádor méltóságát. Maga és családjának hatalma és gazdagsága kellett ahhoz, hogy Siklós gótikus váregyüttese kiépülhessen.
A várfal által határolt területen újabb szárnyakat és szinteket emeltek, vagyis a várdomb tetején lévő udvart három oldalról körülépítve hatalmas várkastéllyá fejlesztették és az együttest új védőgyűrűvel, falszorossal vették körül. A domb lábánál és peremén húzódó közel 1 km hosszú külső várfal egy kisebb középkori város nagyságú, ovális területet zárt közre. A várba ez időbe még a Pécs-Máriagyűd felöl érkező úton, a "gyűdi" toronynál lévő kapun át lehetett bejutni. A Garaiak idejében épített gótikus vár olyan korszerű erősség volt, hogy az 1440-ben harcra kelt Hunyadi János ostromának is ellenállt, megvédelmezte Garai Miklós V. Lászlóval tartó fiát.
A Garaiak egy évszázadon át birtokolták, fejlesztették Siklós várát. 1482-ben Garai Jóbbal kihalt a család nádori ága és a vár királyi birtok lett. Mátyás király fiának Corvin Jánosnak ajándékozta, majd az özvegy révén Brandenburgi Györgyé lett. Tőle Ujleki Lőrinc vette meg, nem sokkal később, 1507-ben pedig Perényi Imre a várat ostrommal foglalta el. A várban előkerült Perényi címeres kőfaragványok, valamint Joseph de Haüy 1688. évi felmérésén látható újabb állapot a 16. század elején, a reneszánsz szellemében és stílusában végzett átépítésekről tanúskodnak. Perényi Imre és második felesége a mohácsi csata halottjait eltemető Kanizsai Dorottya életük nagy részét Siklóson töltötték. Kanizsai Dorottya nem sokkal a csata után végleg elhagyta Siklóst és rokonaihoz a sárvári várba, a nádor fia pedig Sárospatakra költözött. Siklós várát Szulejmán szultán serege 1543-ban 3 napos ostrom után elfoglalta.
A török állandóan nagyszámú katonaságot tartott a várban és 150 éven át jelentős támaszpontjának tekintette. Ennek ellenére szinte semmiféle török vonatkozású építkezésről nem tudunk, semmiféle faragványra utalás nem maradt meg fenn e másfél századból a várban. A török minden bizonnyal egy olyan hatalmas, korszerűen kialakított, berendezett és jó karban lévő várat vett birtokába, amelyet változtatás nélkül fel tudott használni. Siklós visszavételére csak Buda visszafoglalása után került sor. A várat gróf Caprara Eneas császári generális kapta meg, aki 1689-ben hozzákezdett a ma is álló hatalmas kastély kiépítéséhez, de 1701-ben bekövetkezett halálával a munka félbe maradt. A várkastély befejezése már a Batthyányiak nevéhez fűződik. A kétemeletes fantáziaszegény, kaszárnyaszerű épület a 18. század közepén épült. Az építkezés emlékét a barbakán bejárata felett látható díszes hercegi címer őrzi. A barokk építkezés a negyedik szárny megépítésével teljesen körülzárta az udvart és az új szárny végéig a kerektoronnyal lezárva meghosszabította az északi falszorost. 1849-ben a kincstár elkobozta Siklóst a szabadságharc honvédszervezető kormánybiztosától, majd külügyminiszterétől Batthyány Kázmértól. 1860-ban a Batthyány család visszakapta a várat és Schulcz Ferenc építésszel restaurálási munkát végeztettek. 1873-ban Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolta meg és saját kezűleg faragott díszes ajtókkal dekorálta.
Az 1929-ben műemlékké nyílvánított várat 1944-ben a Honvédkincstár vásárolta meg és a bontási munkákat megkezdve tiszti üdülővé kívánta alakítani. A megbontott és az 1944-45. évi háborús események során megrongálódott vár gazdátlanul pusztult 1955-ig. Ekkor Baranya megye Tanácsa saját kezelésbe vette, gondnokságot állított fel és az Országos Műemléki Felügyelőséggel közösen helyreállította. A vár jelenleg Siklós város kezelésében van.
A siklósi várhegy délkeleti csücskében, az 1540-ben épült Perényi-bástya védelmében áll a középkori eredetű plébániatemplom a hozzá délre csatlakozó egykori kolostorral, ami jelenleg a kerámia alkotóműhely. A templom és a hozzá tartozó kolostor 1950-ig a Ferences rend tulajdonában volt. A kerámia alkotóteleppé történő átalakítás során derült ki, hogy az épületegyüttes valójában az agostonos kanonokok kolostorával egyezik. Az ásatások során kerültek napvilágra a templomban azok a középkori eredetű faliképek, melyek összességében az akkori Magyarország talán legjelentősebb, ma ismert gótikus falképegyüttesét képezik.
A dzsámit egy magasrangú török személyiség, Malkocs bej emeltette a 16. század második felében. Az idők folyamán erősen megromlott az állaga, s egy lakóépületbe építették bele. 1969-ben fedezték fel maradványait, s nem sokkal ezután megindult az újjáépítése. 1994-ben Európa Nostra-díjat kapott.
Máriagyűd a Tenkes-hegy lábánál fekvő település, Siklós egyik városrésze. Világszerte ismert római katolikus kegyhely, a Tenkes-hegy oldalában messziről látszik kéttornyú, barokk temploma. Zarándokok tízezrei látogatják, különösen búcsúnapokkor. Csodatévő hely, a magyarországi Mária kultusz egyik legjelentősebb színhelye.
Siklóson a 15.században telepedtek meg a szerbek és 1738-ban a hívők adakozásából templomot emeltek, melyet leégése után 1783-ban a mai alakjában építették újjá. A templom copfstílusú épület, egyhajós, csehboltozatokkal és nyomott íves apszissal. Ikonosztáza és berendezése 1800 körül készülhetett.
A Villányi Borvidék keleti hegyvonulatain termesztik a vörösborszőlőket. A legelterjedtebb szőlőfajták a kékoportó, a kékfrankos, a cabernet franc, a cabernet sauvignon, a merlot, a pinot noir, zweigelt és a kadarka. A fehérbor szőlőket négy területen: a borvidék középső és nyugati lankáin termesztenek. Legelterjedtebb fajták: az olaszrizling, a hárslevelű, a chardonnay, a tramini, a rajnai rizling és az olaszrizling.
A mikroklíma és a talajadottságok szerencsés kombinációjából adódóan a borvidék adja Magyarország legjobb minőségű és változatokban leggazdagabb vörösborait. A vidék adottságaira alapozva, európai példák alapján, nyolc település, szőlő- és bortermelő magánszemélyek, vállalkozók, civil szervezetek összefogásával 1994 őszén megalakult a Villány-Siklósi Borút Egyesület, Magyarország első borútjának létrehozója. Az egyesület száznál több tagja minősített, védjeggyel ellátott borúti szolgáltatást üzemeltet. Borászatok, falusi szálláshelyek, éttermek, panziók és hotelek állnak a vendégek szolgálatára.
A nemzeti park a vad és szeszélyes Dráva folyó mentén, Siklóstól délre, mintegy 10 km-re található. Megközelítése egyszerű, Matty és Drávaszabolcs felöl közútról, s némi gyaloglás után találkozhatunk a folyóval és vadregényes környezetével. A terület gazdag élővilága, a változatos folyómenti táj, madárvilág felejthetetlen élményt nyújt az idősebb és fiatalabb korosztály számára.
Tourinform Iroda
7800 Siklós, Felszabadulás út 3.
