Sirok gyönyörű panorámával rendelkező csendes, erdei környezetben fekszik, ahol az idelátogató természetes élővilággal és rendezett faluképpel találkozik. Sirok település a Mátra és a Bükk találkozásánál a két Tarna-patak összefolyásánál található völgykatlanban terül el. A ma mintegy 2100 lelket számláló település szerencsés módon ötvözi magában a régmúltat a jelennel, a kor igényeihez igazodó településképpel.

A siroki vár

A település történetének szerves részét képezi a siroki vár, mely romjaiban is megragadó látványt nyújt az év minden hónapjában. A vár falai között immár hagyomány a várjáték, ahol korhű jelmezekben elevenedik meg a múlt. A vár a település központjától egy km-re, az északra levő Vár-hegy 294 m magas kopár riolittufa kúpján található. A középkorban a Tarna-völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére igen alkalmas helyen épült, bár elsősorban földesúri magánvár volt, stratégiai szerepet alig játszott. A vár két külön részre tagolódik. A felső vár eredetileg belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú volt, amelyet mintegy 10 méterrel mélyebben fekvő, sziklába vágott külső védelmi öv erősített. Ide épült később a három, derékszög alaprajzú ó-olasz bástyával erődített alsó vár. Az ásatások igazolták, hogy a siroki vár is magánvár volt, amit csak később alakítottak ki végvárrá. A vár eredetileg az Aba nembeli Birh-Bodon család birtoka volt 1320-ig, majd több tulajdonos váltás után a század végére királyi vár lett. A török hódítások idején megnőtt a siroki vár jelentősége, különösen az 1552-es egri török ostrom utáni években. 1596-ban Sirok is török kézre került, s csak 1687-ben nyerte vissza szabadságát. A Rákóczi szabadságharc idején 1709-ig kurucok kezén volt, a szabadságharc után lerombolták, falai pusztulásnak indultak.
A várhoz sétaút indul a Dózsa utcából, melynek kényelmes szakasza után meredeken kaptatunk felfelé. Felnőttek és gyerekek egyaránt szívesen fedezik fel maguknak a vár zegzugos átjáróit, alagútrendszerét. A vár egykori aknafigyelő folyosói voltak ezek. Az alsó várból a felsőbe vezető, sziklába vésett szűk és meredek alagút közepén három irányba válik szét: a középső a felső várba vezet, a két oldalsó pedig a felső várat a falak alapja alatt öleli át. A várból gyönyörű körpanoráma nyílik. Délre Sirok község és a Tarna-völgye, a község mögött a Kis- és Nagy-Várhegy emelkedik. Délnyugat és nyugat felé a keleti Mátra gerincvonalát követhetjük nyomon, amely a Kékes csúcsában teljesedik ki. Jó időben Galyatető is látszik. Észak felé a közeli hegyhátak fölött a Borsodnádasd környéki hegyek láthatók. Kelet felé a Tiba-bérc vonulata zárja le a távoli panorámát.
A vár tetejéről két magányos sziklát pillanthatunk meg. A különleges alakú sziklaalakzatok vulkáni működés közben a kráterből kiszóródott riolittufából keletkeztek. A köznyelv igen találóan a Barát és az Apáca neveket adta a szikláknak, mely utal a természet évezredes munkája nyomán kialakult formájukra. A kiszórt, laza anyagba óriási vulkáni bombák hullottak, és beágyazódtak. Az ellenállóbb kőzetek az alattuk levő puhábbakat megvédték az erózió pusztításától, és így formálódtak a kőzetek.

Látnivalók

Katolikus templom : Aki hosszabb időt szán Sirok megismerésére, annak mindenképpen ajánljuk, hogy tekintse meg a 18. században épült barokk stílusú templomot, és tegyen egy kiadós sétát a községben. Az 1332. évi pápai tizedjegyzék szerint plébánia, következésképpen templom is állt ezen a helyen. Erről tanúskodnak a vár sarokbástyájába beépített románkori templomkövek. A kőtemplomot Orczy László építtette az 1700-as évek közepén a lakosság hozzájárulásával. A templom előtt Nepomuki Szent János 1823-ból való későbarokk kőszobra látható.
Kőkúti Szent László kápolna
A kápolna a helyi lakosság igényére épült 1992-96 között Kormos Gyula egri építész tervei alapján. A kápolna külső megjelenésében és belső szerkezetében szerencsésen ötvözi a középkori templom és a modern építészet stílusjegyeit. A színes ólomüveg ablakokat L. Szabó Erzsébet Munkácsy-díjas tervező készítette, az oltárképet Borics József festette.
Tájház
2005-ben újították fel a településre jellemző építési stílusban készült tornácos, nyeregtetős lakóházat. Korhű berendezés és háztáji munkaeszközök láthatók a tájházban.
Nyírjes-tó
Természetvédelmi terület a Nyírjes-tó - közepén tőzegmohaláp, ritka tőzegmohafajokkal - a Darnó-hegy délkeleti lejtőjén. 1957-ben Kovács Margit és Máthé Imre fedezték fel a Nyírjes-tónak keresztelt mohalápot. A területet négy évvel később természetvédelmi területté nyílvánították. Hazánkban a tőzegmohás lápok kb. 10 ezer évvel ezelőtt, közvetlenül a jégkorszak utáni időben alakultak ki. A különösen érdekes tőzegmohafajok mellett ritka sásféle virít. Sajátos hangulatot áraszt fehér pamacsaival a hüvelyes gyapjúsás, a lila virágfüzérű rétifüzény és az aranysárga színben pompázó lizinka.
Borics Pál hagyatéka
Sirok sajátos természeti adottságai a kövek többirányú használhatósága kitermelt néhány iparágat, mint a kőbányászat, a kővágás. Ezekkel párhuzamosan fejlődött a kőszobrászat. Borics Pál (1912-1969) siroki születésű szobrászművészt méltán nevezték a "kő gyermekének". Keze nyomán megelevenedett a kő, alkotásai mai napig kőszobrászatunk időt álló alkotásai. Sirokban ma utca viseli nevét, szobra a polgármesteri hivatal épülete előtt áll. A könyvtárban munkásságának egy része megtekinthető. Alkotásai hűen reprezentálják a palócföld emberének hétköznapjait.
Kútvölgy
Kedvelt kirándulóhely Siroktól pár percre a hangulatos, szépen gondozott Kútvölgy. Az önkormányzat tulajdonában lévő szabadidőpark számos kulturális rendezvény helyszíne. A Sirokba látogatók közül is sokan keresik fel egy-egy szalonnasütés, piknikezés, vagy egyszerűen a jó levegő, csend kedvéért.

Programajánló

Március :
Évadnyitó - történelmi íjászverseny
Június :
Siroki Várnapok
Július :
Motoros találkozó
Augusztus :
Községi ünnepség - Népdalköri Találkozó
István király dicsérete
Szeptember :
Zsigmond király és a Sárkányos lovagok
Október :
Siroki bornapok ( borok, korok, lovagok - lovagi étkek versenye )
December :
Adventi Esték - Gyertyagyújtás

A környék látnivalói

Bükkszék : Salvus gyógyfürdő
Mátraderecske : Mofetta (széndioxidos szárazfürdő)
Parád : Kocsimúzeum, Cifra istálló, Ilona-völgyi vízesés, Palóc ház, Csevice-forrás, Palóc napok
Egerszalók :
Gyógyfürdő, boros pincék
Eger : Egri vár, múzeumok, gyógyfürdő, uszoda, Szépasszony-völgyi boros pincék
Recsk : Búzás-völgyi horgásztó, Gulág kényszermunka tábor - Nemzeti Emlékpark, Ásványmúzeum
Verpelét : Kovácsműhely, Vár-hegy
Kisnána : Kisnánai vár, borospincék
Tarnaszentmária : Hazánk egyik legrégibb temploma
Feldebrő : Római katolikus templom altamploma
Erdőtelek : Arborétum

Siroki Idegenforgalmi és Turisztikai Egyesület
3332 Sirok, Borics P. u. 6.

Szálláshelyek Sirokban

Szálláshelyek árkategóriák szerint

Összes szálláshely Sirokban

Vendéglátás Sirokban

Programok Sirokban

Június 17-18. - SIROK
X. SIROKI VÁRNAPOK

INFORMÁCIÓ:

Önkormányzat
3332 Sirok, Borics Pál u. 6.
Tel.: 36/561-000
Fax: 36/361-633
E-mail: sirokonkorm@agria.hu