Székesfehérvár
Székesfehérvár megyei jogú város a Dunántúlon, Közép-Dunántúl regionális központja, Fejér megye székhelye. Közép-Európa legősibb városainak egyike, hajdani magyar királyi székhely.
Budapest és a Balaton között félúton található. Budapest felől az M7-es autópályán érhető el leggyorsabban. A Velencei-tótól 10 km-re fekszik. Vasúti és közúti csomópont.
A város területén már az újkőkorszakból (i. e. 5. évszázad) is található emberi település nyoma. A római korban a település az Alba Regia nevet viselte. A település és a későbbi város a Balaton és a Velencei-tó között kereskedelmi utak fontos csomópontja volt. Ezen a területen keresztül vezettek a kereskedelmi utak a Móri-völgyön és Veszprém környékén keresztül délkeletre a Balkán-félszigetre, északkeletre a dunai átkelőhely felé (a mai Budapest területén), és végül a Balaton partjainál Itália felé. Fehérvár ma is a Dunántúl vasúti és közúti csomópontja.
972-ben alapította Géza fejedelem a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten. Ezek egyike a mai belváros. Géza kicsiny kővárat épített, benne a fejedelmi palotával és egy templommal.
1001-ben Géza fiát Szent István királyt a közhiedelemmel ellentétben nem itt koronázták meg, mert a koronázó-bazilika csak 1039-ben készült el. István emelte Fehérvárt várossá és a királyság világi központjává, ő építtette a bazilikát is (1003-1038). Éventek kétszer tartottak itt törvénykezési napot. 1526-ig 43 magyar királyt koronáztak, és 1540-ig 15 királyt temettek Fehérváron.
A 11. században a város a szentföldi zarándoklatok fontos állomása volt. A középkorban a város jelentősen fejlődött, a mocsárból kiemelkedő dombokon elővárosok jöttek létre, ahol szerzetesrendek, kézművesek és kereskedők telepedtek le. 1222-ben II. András itt bocsátotta ki az úgynevezett Aranybullát, mely tartalmazta a nemesek jogait, és a király kötelességeit. Ez az okmány 1848-ig a magyar alkotmány alapja volt.
1242 tavaszán az úgynevezett tatárjárás alkalmával mongolok támadták meg a várost. A tatárok egész Magyarországot végigpusztították. A hirtelen jött hóolvadás védte meg a mocsárral körülvett várost a mongol lovasok betörésétől, akik így nem tudtak a várfalhoz jutni. A 13. század és a 15. század között az okmányok egy sor palota építéséről számolnak be. A középkorban virágkorát élő város történetét nagyjából 1490-ig számtalan metszeten örökítették meg.
1526 után az Oszmán Birodalom uralmi törekvései Magyarország létezését fenyegették. A mohácsi csatában húszezren estek el, II. Lajos király is ekkor vesztette életét. 1541-ben került Buda a török kezére, 1543-ban Fehérvár is elesett. Innentől 1688-ig a város végig török kézen volt eltekintve egyetlen évtől: 1601-ben a várost átmenetileg visszafoglalták. A város lakosságának nagy része elmenekült, sok épületet leromboltak, az élet a városban lehetetlenné vált. A török megszállók csak néhány épületet emeltek.
A 18. század kezdetétől a város újabb felvirágzását élte. A helyi magyar és szerb lakosokhoz német és morva lakosok költöztek. 1703-ban kapta vissza a város a szabad királyi város rangot, de nem lett többé az ország fővárosa. A későbbi Habsburg uralkodók a törvénykezési napot a hozzájuk közelebb eső Pozsonyba helyezték át, és ott is koronázták meg őket, királyi székhelyük pedig Bécs volt. A 18. század közepén nagyobb építkezések kezdődtek, például a ferences templom és rendház építése, a jezsuiták templomépületei. Középületek, barokk paloták és polgárházak épültek. A város fejlődése az 1720 és 1870 közötti képeken jól követhető. 1777-ben Mária Terézia püspöki székhellyé tette a várost.
A 19. század elejének reformtörekvéseinek hatására a túlnyomórészt német lakosság fokozatosan beolvadt a magyarságba. 1848. március 15-én a polgárság és a fiatalság csatlakozott a forradalomhoz. A forradalom és az azt követő szabadságharc leverése után az időközben óriásira nőtt Budapest árnyékában alig iparosított agrárvárossá vált. A trianoni békeszerződés után a két háború között fellendülés következett be, a háborús előkészületek miatt több nagyüzemet alapítottak.
A II. világháború után agresszív iparosítás következett. Többek között alumínium hengerművet és motorjárműgyárat alapítottak. A város életében hosszú ideig az Ikarusz buszgyár és a Videoton rádió és televíziógyár volt a legfontosabb munkáltató. Az 1945-ben még csak 35 ezer lakost számláló város az 1970-es évekre 100 ezres lakosúvá vált. Lakótelepek épültek, a belváros azonban megőrizte barokk karakterét. A legjelentősebb barokk épületek a székesegyház, a püspöki palota és a tanácsháza.
Az elmúlt évtizedek archeológiai kutatásai középkori maradványokat tártak fel, amelyeket restauráltak és kiállítottak. A romkertben találhatóak a románkori bazilika maradványai és I. István király mauzóleuma a 11. századból.
- Látnivalók
- Püspöki palota (18. század vége, copf stílus), könyvtárában ritka könyveket őriznek
- Középkori romkert, Nemzeti Emlékhely - Székesfehérvár, Koronázó tér
- Szent István bazilikájának romjai, a bazilika 1543-ig királyaink koronázási és temetkezési helye volt.
- Árpád-kori királysírok (III. Béla) a romkertben
- Országalma - Székesfehérvár, Városház tér - Ohmann Béla alkotása, a gömbön a következő felirat olvasható: "Libertates Civitatis Albensis a S. rege Stephano concessae", azaz Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta.
- Szent Anna kápolna (gótikus stílus), amely a város egyetlen épségben maradt középkori épülete - Székesfehérvár, Arany János utca
- Kálmáncsehi Domonkos szobor (a Szent Anna kápolna előtt található; Ohmann Béla alkotása)
- Ferences templom és rendház
- Egyháztörténeti Múzeum és Prohászka Emlékszoba (mindkettő a rendházban található)
- Tizes huszárok emlékműve (Pátzay Pál szobra) - Székesfehérvár, Városház tér
- Ciszter templom és rendház
- Szent István Múzeum - Székesfehérvár, Fő út 6. - ahol Magyarország második leggazdagabb régészeti gyűjteménye tekinthető meg.
- Fekete Sas Patika Múzeum - Székesfehérvár, Fő út 5. - a gyógyszerkészítés korabeli eszközei tekinthetők meg
- Mátyás király emlékmű (Melocco Miklós alkotása) - Székesfehérvár, Fő utca
- Virágóra (Közép-Európában egyedülálló látványosság)
- Városi Deák Gyűjtemény - Székesfehérvár, Oskola út 10.
- Csók István Képtár - Székesfehérvár, Bartók Béla tér 1.
- Fehérvári Babaház - Moskovszky Gyűjtemény - Székesfehérvár, Megyeház út 17.
- Palotavárosi skanzen egy görögkeleti szerb templommal
- Ybl-gyűjtemény
- Bory-vár
- A Rózsa liget az ott található Csitáry-kúttal, amelyből vastartalmú ásványvíz, úgynevezett savanyúvíz folyik, és ahol évszaktól függő harangjáték szól óránként.
Tourinform Iroda
8000 Székesfehérvár, Városház tér 1.
