Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye. A közel 80.000 lakosú város, Budapesttől 100 km-re keletre a Tisza és Zagyva folyók találkozásánál, az Alföld vízi, szárazföldi és vasúti csomópontjában fekszik. Szolnok igazgatási, gazdasági, kulturális, idegenforgalmi, oktatási és egészségügyi központ, közlekedési adottságai is kiválóak. A fővárossal a 4-es főközlekedési út és forgalmas vasútvonal köti össze.
A Tisza biztosítja a folyami szállítás lehetőségét. Légi közlekedésre a város sport- és katonai repülőtere ad lehetőséget.
Szolnok az ország 11. legnépesebb városa, kulturális élete rendkívül színes. Többek között a nagy múltú Művésztelep, az országosan elismert Szigligeti Színház, képzőművészeti és iparművészeti tárlatoknak helyet adó Galéria és a Damjanich János Múzeum öregbítik a város hírnevét. Kiemelkedő a város zenei élete, kórus- és néptánc mozgalma.
A Holt-Tisza partján megépült, nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas kajak-kenu pálya, mely a város világbajnokot is adó sportágának a legbb bázisa. A Tisza-híd város felőli hídfőjénél lévő Damjanich-uszoda a hazai úszó és vízilabdasport egyik fellegvára. A Tisza partján, az egykor mintegy 10 holdas versailles-i stílusú park közepén épült fel 1928-ban a Tisza Szálló és Gyógyfürdő. Az itt talált termálvíz kiválóan alkalmas reumatikus és mozgásszervi betegségek gyógyítására, gyomorbetegségek enyhítésére.
A terület már az őskorban is lakott volt. A honfoglalás előtt szkíták, kelták, szarmaták, gepidák, avarok lakták. A honfoglaló magyarok a 10. században telepedtek meg itt.
Szolnokot 1075-ban említik először. Ekkor mezőváros, Szolnok vármegye központja. Nevét feltehetőleg ispánjáról (Zounok; szerepel a Szent Gellért-mondában is) kapta. A tatárjáráskor elnéptelenedett, IV. Béla népesítette be újra. Sokáig csak faluként szerepel.
1550-51-ben, a török veszély miatt Szolnokot városfallal vették körbe, várát megerősítették, élére Nyáry Pált nevezték ki. A török sereg ostromzár alá vonta a várat. 1552. szeptember 4.-én a zsoldosok elmenekülnek, sorsára hagyva a várat.
A törökök létrehozták a szolnoki szandzsákot és jelentős építkezésekbe fognak, dzsámi, fürdő, minaret épül és híd a Tiszán. Az épületek többsége később elpusztult, ám a vár kútja a mai napig megmaradt. Szolnokon másolták az egyetlen Magyarországon készült török kódexet.
1685-ben felszabadult a város, de a Rákóczi-szabadságharc során teljesen megsemmisült. Külső-Szolnok vármegyét ideiglenesen Heves megyéhez csatolták (1876-ig.)
A város lassan újra fejlődésnek indult. A Tisza szabályozása és a gőzhajózás növelte Szolnok jelentőségét. 1847-től Szolnokot vasút köti össze Pesttel.
Az 1848-49-es szabadságharcban a szolnokiak is részt vesznek. 1849. március 5.-én a szolnoki csatában Damjanich tábornok csapatai győzelmet aratnak.
A kiegyezés után Szolnok egyre népesebbé és jelentősebbé vált. 1879-ben már csaknem 16 000 lakosa volt. A lakosok már túlnyomólag iparral és kereskedelemmel foglalkoznak, nem mezőgazdasággal. 1876-ban Szolnok újra megyeszékhely lett.
Az I. világháború hatalmas károkat okozott, 77 napig itt húzódott a front. Történelmi érdekesség, hogy az 1919-es "dicsőséges 133 nap" - az országban egyedülálló módon - egy nappal tovább tartott. A két világháború közt a károkat nagyrészt sikerült kijavítani. A II. világháború alatt Szolnokot több bombatámadás is érte, melyek hatalmas veszteségeket okoztak mind emberéletben, mind az épületekben. A lakosság nagy része elmenekült, a bevonuló szovjet sereg csak pár ezer embert talált.
A szocializmus évei alatt az iparfejlesztésnek köszönhetően Szolnok újra talpra állt, új gyárak épültek, és a város turisztikai jelentősége is nőtt a termálfürdő építésével.
Szolnok 1990. november 13. óta megyei jogú város.
Szolnokhoz csatolt (1968) község. Szolnok részeiből alakult ki önálló községgé (1950). Neolitikus, bronzkori telepek, rézkori, bronzkori sírok, szarmata és népvándorlás kori gödrök; szarmata, gepida, honfoglalás kori, 10-11. századi temetők; árpád-kori falu. Első írásos említése 1075 (Zunde), 1470 (Zonda). A török hódoltság idején teljesen elnéptelenedett. 1775-ben gróf Keglevich Károly és Szolnok mezőváros szerződése szerint 210 szolnoki gazda Szandaszőlős területén szőlőskertet létesített. Egykori katonai repülőtere ma sportrepülőtér. Repüléstörténeti gyűjteménye van.
- Látnivalók
- Magyar Repüléstörténeti Múzeum Alapítvány - Szolnok, Kilián út 1.
- Damjanich János Múzeum - Szolnok, Kossuth tér 4.
- Szolnoki Galéria - Szolnok, Templom út 2.
- Szolnoki Szigligeti Színház - Szolnok, Tisza park 1.
- Tabáni Tájház - Szolnok, Tabán út 24.
Szolnok a történelme során több ízben szenvedett jelentős károkat, így napjainkra kevés műemléke maradt.
Az idelátogató mégis találhat számos, szép épületet, teret, utcarészletet, amit megőrizhet emlékezetében.
A Tisza és a Zagyva torkolatánál látható a carrarai márványból készült Damjanich-emlékmű, mellette a határainkon túl is rangot szerzett Művésztelep - mely az ország legrégibb alkotótelepe - és kissé távolabb a szerényen meghúzódó Vártemplom.
A Tabán városrész újjáépített, de az egykori halászfalu utcaszerkezetét megőrző emberléptékű házai között várja vendégeit a Tájházi Múzeum, ahol hajdan itt élők tárgyai, használati eszközei között átérezhetjük a kor hangulatát.
A Tisza partján, az egykor mintegy tíz-holdas versailles-i stílusú park közepén épült fel 1928-ban a Tisza Szálló és Gyógyfürdő.
Az itt talált termálvíz kiválóan alkalmas reumatikus és mozgás-szervi betegségek gyógyítására, gyomorbetegségek enyhítésére.
A Tisza-parti sétány mellett elterülő Verseghy park szobraival, csobogóival, szebbnél-szebb virágaival, idősek és fiatalok egyaránt kedvelt sétáló- és szórakozóhelye. Innen csak néhány lépés a Szigligeti Színház gyönyörűen felújított országosan is kiemelkedő szépségű épülete és rangos színészi gárdája. Az épület mellett a színház névadójának, Szigligeti Edének a szobra áll.
A patinás Tisza Szálló melletti parkban találkozhatunk városunk szülöttének, Verseghy Ferenc költőnek bronz portréjával, valamint, az evangélikus, a református, és a műemlék Belvárosi katolikus templom ég felé nyúló tornyaival és tiszteletet parancsoló épülettömbjeivel. Az 1902-ben épült egykori zsinagóga falai között a Szolnoki Galéria kiállításait láthatjuk.
A Tisza hídjától a városba vezető főutcán megcsodálhatunk jónéhány, régmúlt időből megmaradó épületet, mint például a Varga Katalin Gimnázium, a Bíróság, a Megyeháza, a Tudomány és Technika Háza, valamint a Városház épületeit.
Miután megpihentünk a Kossuth tér szökőkutas, virágoktól tarka árnyékos padjainak egyikén, az építészetileg is élményt nyújtó Damjanich János Múzeum kiállításaiban gyönyörködhetünk.
A Tiszától körgáttal védett Tiszaliget hatalmas fái alatt sportlétesítmények, vendéglátóegységek húzódnak meg. A sportolásra, pihenésre, kikapcsolódásra vágyók számára kínál sokféle lehetőséget. Azok a látogatók, akik aktívan kívánják tölteni az idejüket, sokrétű elfoglaltságot találhatnak.
Szolnok a vizek városa, de a két folyó adta sportolási lehetőségeken kívül - úszás, csónaktúrák, horgászás - a vadászat, lovaglás és sportrepülés nyújthat kellemes kikapcsolódást. Szolnok és környéke ma is gazdag természeti értékekben. A Holt-Tisza vize nyáron fürdőzésre, télen korcsolyázásra alkalmas és egész évben a horgászok paradicsoma. A tiszai kirándulóhajókról megtekinthető érintetlen ártéri erdők az eredeti arculatukat őrzik.
- Uszoda, strandfürdő, gyógyfürdő
Damjanich Uszoda - Szolnok: A fürdő uszoda és strandfürdőként üzemel egész évben, október és április között téliesítetten, légtartós sátor alatti úszómedencével. A zöldterület nagysága 13.260 négyzetméter, befogadóképesség 3.780 fő. A fürdőben fedett medence, úszómedence, termálmedence, gyermek- és melegvizes strandmedence üzemel.
Információ: Damjanich Uszoda, 5000 Szolnok, Damjanich út 3.
Tiszaligeti Strandfürdő - Szolnok: A fürdő termálstrand és élményfürdőként üzemel szezonálisan, június és szeptember hónapok között. A zöldterület közel 65.000 négyzetméter, befogadóképessége pedig hatezer fő. Medencék száma 6 db. A termálmedencék feszített vízfelszínű töltő-űrítő medencék, a többi medence vízforgató berendezésen keresztül üzemel. Az élménymedencébe és a hozzá csatlakozó érkeztető medencébe 5 db óriás csúszda, 2 db rövid csúszda csatlakozik. Ebben a medencében üzemel egy sodrófolyosó, ellenárami lebegető, vízigomba. A termálmedencében légbefúvásos dögönyöző üzemel.
Információ: Tiszaligeti Strandfürdő, 5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány.
Tisza Szálló és Gyógyfürdő - Szolnok: A város az 1880-as években vásárolta meg a Kamaraváros kincstári tulajdonban lévő területet. Az 1925-ben elfogadott tervezet gőz- és gyógyfürdő, valamint egy versailles-i stílusú park elkészítését tartalmazta. A Peyer-kölcsönből épült, Nagy Lajos író szerint egymillió pengőbe kerülő Tisza Szálló és Gyógyfürdő komplexumát Hegedűs Ármin tervezte. A neobarokk stílusú épületben 26 szoba állt a vendégek rendelkezésére. A szálloda és gyógyfürdő természetesen kávéházzal és vendéglővel is rendelkezik. A nagy étterem üvegfalának kinyitásával 245 négyzetméter táncterem jött létre.
A szolnoki Tisza-part meghatározó épülete az 1928-ban épült Tisza Szálló és Gyógyfürdő. A Tisza-parti sétány és a versailles-i stílusban épült Verseghy-park szobraival, csobogóival, színes virágaival rendkívül kedvelt sétáló- és szórakozóhely. A szállodához közvetlenül kapcsolódó gyógyfürdő épülete hajdani török fürdőkre emlékeztet. A kör alakú kupolacsarnokban egy nagyobb és egy kisebb meleg vizes medence, valamint a szauna utáni fürdőzésre szolgáló hideg vizes medence várja a látogatókat. Befogadóképessége 90.
Információ: Tisza Szálló és Gyógyfürdő, 5000 Szolnok, Verseghy park 2.
Tourinform Iroda
5000
Szolnok, Ságvári krt. 4.
Forrás: szolnok.hu