Tata
Tata Komárom-Esztergom megyében, a Dunántúl északi részén, a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység találkozásánál helyezkedik el, a Tatai kistérség központja.
A megyeszékhely, Tatabánya, 9 km-re délkeleti, Budapest 60 km-re keleti irányban fekszik.
Tata ősidők óta lakott település, ezt az itt feltárt, ősemberre utaló régészeti leletek is bizonyítják. A tatai ősembercsoport ideiglenes szállása lehetett a közeli Szelim-barlang Tatabányán.
Miután a rómaiak elfoglalták Pannóniát, a Duna mentén megépítették a limes egyik fontos katonai táborát, Brigetiot (Ószőny). A népvándorlás idejéből Tatán és környékén germán és avar leletek kerültek elő nagyobb számban.
Tata az Árpád-házi uralkodók idején királyi birtok volt. Az itt lévő bencés apátságról a 9. századból fennmaradt írásos emlékek tudósítanak, valamint az, hogy egy alkalommal I. (Nagy) Lajos királyunk Kálti Márk kíséretében meglátogatta a bencés kolostort. A település neve Tata alakban először 1221-ben fordult elő. A 13. századtól, egészen 1326-ig, a Csák család uradalmához tartozott. Az ő birtoklásuk idején kezdődött meg a vár építése is.
Tata a Csák nemzetség uralma után Zsigmond királytól megkapta a mezővárosi jogot. 1410 után a tatai vár Zsigmond kedves tartózkodási helye volt. Gyakran szállt meg itt, és 1412-ben, a tatai várban fogadta Jagelló Ulászló lengyel királyt, VIII. Erik dán királyt, Marchiai Jakab főinkvizitort. A történészek az ő uralkodása idejét nevezik Tata első fénykorának.
A Zsigmond halála után trónra lépő Habsburg Albert 1439. októberében a tatához közeli Neszmélyen meghalt. Felesége Erzsébet királyné, hogy a koronát születendő fia számára biztosítsa Kottaner Jánosné nevű udvarhölgyével, a visegrádi várból ellopatta. 1440. február 21-én Komáromban megszületett a fiú csecsemő, a későbbi V. László. Amikor a csecsemőt Komáromból Székesfehérvárra, a koronázásra vitték, 1440. május 14-én a főúri kíséret és a magyar Szent Korona a tatai várban töltötte az éjszakát.
Majd húsz évvel később, 1459-ben olvashatjuk oklevélben a Tatával később teljesen összeépült Tóváros nevét.
Zsigmond után Tata, a várral együtt a 15. század egyik leghatalmasabb családja a Rozgonyiak birtokába került. A Rozgonyi testvérek civakodása nem használt sem a várnak, sem a két településnek. A lassú pusztulást Mátyás király állította meg, amikor 1467-ben visszaváltotta a várat, így az ismét királyi birtokba került. Mátyás a várat a Bonfini által leírt késő gótikus stílusú rezidenciává alakíttatta át. Mátyás 1485-től gyakran utazott innen kocsiszekéren Bécsbe, mely a Tatával szomszédos Kocs község nevéből az itt készített gyors szekér elnevezésére került át az európai nyelvekben. A király anyja, Szilágyi Erzsébet is meglátogatta a Zsigmond király által alapított ferences kolostort.
Mátyás halála után a vár és a mezőváros rövid ideig fia, Corvin János tulajdona volt. 1494-től már II. Ulászló király birtokaként említik a várat. Néhány vadászattól és fogadástól eltekintve II. Ulászló nem tartózkodott Tatán. Kivétel ez alól az 1510. évi országgyűlés, amit az országban dúló pestisjárvány miatt, a későbbi Tóváros főterén tartottak.
A törökök 1543-ban foglalták el Tata várát. A 145 éves török uralom idején kilencszer cserélt gazdát, és összesen tizenhat évig volt a vár török kézen. Buda visszafoglalása és a török kiűzése után Tata is gyorsan gyarapodott. A mezővárosban, 1695-ben már 223 család élt. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1705-ben, a Bottyán János vezette dunántúli hadjárat során rövid időre a kurucok kezére került a vár.
A tatai uradalmat, Tatát és a környező falvakat 1727-ben Esterházy József vásárolta meg. A mezővárosba hívott építészek, mérnökök keze nyomán kialakult Tata, Tóváros és Váralja. Az első négy Esterházy gróf életében, 1721-1811 között Tata nemcsak az uradalom igazgatási központja volt, hanem Komárom vármegye egyik legszebb, barokk stílusú épületekben gazdag mezővárosává fejlődött.
Német telepesek érkeztek 1733-1750 között Tatára. A katolikus plébánián őrzött születési anyakönyvekből megállapítható, hogy ez alatt a húsz év alatt mintegy 50-60 család érkezett a városba.
1809-ben a franciáktól elszenvedett győri vereség után I. Ferenc magyar király udvarával két hónapig Tatán, a grófi kastélyban tartózkodott. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utolsó szakaszában, Komárom várának közelsége miatt, Tata és környéke jelentős szerepet játszott. 1849 májusának első napjaiban Görgey Artúr fővezér Tóvárosra, a Szarka fogadóba helyezte főhadiszállását, s május 3.-án innen indult Buda ostromára.
Az 1867-es kiegyezés után megkezdődött Tata és Tóváros nagyarányú városiasodása. Bekapcsolták Tata-Tóvárost a vasúti közlekedésbe, 1883-1884-ben épült meg a Komárommal és Budapesttel összekötő vasútvonal, az állomással. A 19. század második felében Esterházy Miklós gróf a mai Kertváros területén megépítette a lóversenypályát, és meghonosította Tatán az évenkénti rendszeres lóversenyeket. Ezen a pályán az első versenyt, 1886. szeptember 30.-án, 3-4 ezer Budapestről és Bécsből érkező vendég nézhette végig.
A Trianoni békeszerződés után, 1921-ben, IV. Károly király feleségével és minisztereivel október 24.-e és 26.-a között a tatai Esterházy kastélyban tartózkodott. A két világháború között, a két iker község városiasodása felgyorsult, 1938-ban, a piarista rendházban Tatai Múzeum kapott helyet. Az Esterházy uradalom tiltakozása ellenére végül 1938. június 1.-el Tata és Tóváros közigazgatási egyesítése megtörtént. A belügyminiszter az egyesített nagyközség nevét Tatatóvárosban állapította meg, mely az 1940-es évek elején Tatára változott.
Tatát 1945 tavaszán sorozatos bombázások után, 1945. március 19-én elfoglalták az orosz csapatok. A nagyközség életében a fejlődés, az építkezés csak 1954 után indul meg, amikor Tatát várossá nyilvánították. 1985-ben hozzá csatolták Agostyán községet is.
Tata város közepén az Öreg-tó terül el, partján áll a Tatai vár. A vár mellett az Esterházy-kastély található, utána a Hősök tere következik, ahol többek közt a zsinagóga és az I. világháborús emlékmű helyezkedik el, s mellette a Tanoda tér. Ettől távolabb Tata óvárosának központjában a Kossuth tér, a Római Katolikus plébánia templommal és a Városházával. Ebből nyílik a Kocsi utca a Református templommal, felette magasodik a Kálvária-domb, a kilátótoronnyal és a geológiai parkkal. A vártól északra a tóvárosi városrész található az Országgyűlés térrel, ahol a Harangláb és a Kapucinus templom látható. Innen indul az Ady Endre utca a Kristály Hotellel, e mellett van az Erzsébet tér, ahonnan az Angolkert nyílik a Cseke-tóval a műromokkal és a kiskastéllyal. A városban levő vízfolyások mellett fellelhetők a vízimalmok. A város központjától másfél kilométerre található a Fényes-fürdő.
- Agostyáni Arborétum - Tata, Agostyán
- Kuny Domokos Megyei Múzeum-Tata, Vár - Tata, Váralja út 3.
- Esterházy-kastély - Tata, Hősök tere 9/a
- Görög-Római Szobormásolatok Kiállítása - Tata, Hősök tere 7.
- Német Nemzetiségi Múzeum - Tata, Alkotmány út 2.
Tourinform Iroda
2890
Tata, Ady Endre út 9.