Veszprém
Veszprém legbecsesebb öröksége a Vár. Hazánkban a Budai váron kívűl itt található a legnagyobb egységes, lakott várnegyed. A Várban az Óváros téren keresztül vezet az út, itt volt a régi Veszprém központját határoló külsőfal, és itt működött - még a 20. század elején is - a város piaca. A tér legszebb épületét, a Posaházat a zirci ciszterciek építették 1793-ban, copf stílusban. Szemben vele a 19.század végén épült Városház látható. A téren a házak többsége a 19-20. század fordulóján épült.
A várba a Hősi kapun át jutunk, amely a régi külső várkapu helyén áll. Az eredeti pillérek felhasználásával 1936-ban emelték az első világháború áldozatainak emlékére. Innen juthatunk fel a Tűztoronyba, amelynek alapzata középkori eredetű, első emelete, erkélye barokk jellegű. A toronyban minden órában felcsendül a veszprémi szerző, Csermák Antal verbunkja. A feljárat alatti parkban, a Veszprémi Panteonban a városhoz kötődő jeles személyek emléktáblái idézik a múltat. Innen átsétálhatunk a Modern Képtár - Vass László Gyűjtemény eklektikus stílusú épületegyütteséhez. A Vár utca minden épülete műemlék, mindegyike évszázadokról mesél, történelmi vagy kulturális örökségünk része. A 8. sz. házon a közelmúlt történelmére, az 1956-os forradalomra emlékeztet Brusznyai Árpád, a mártírhalált halt tanár emléktáblája. Mellette a Csikász Imre által készített dombormű Batsányi Jánosnak, a tapolcai születésű költőnek állít emléket, aki itt az egykori piarista gimnáziumban tanult. Továbbhaladva, Dubniczay-háznál az utca térré szélesedik, kövezetén a fehér kövek jelzik a régi belső várfalat. A pompás barokk épület pincéjében ipartörténeti érdekesség, a Magyar Építőipari Múzeum Téglagyűjteménye található.
A Vár ékessége, az Érseki Palota utal a városnak a jelenben és múltban betöltött szerepére: a város az államalapítás óta jelentős egyházi központ. I. István király Veszprémben alapította meg az ország első püspökségét. Felesége, a bajor származású Gizella királyné a várost választotta lakhelyéül. Veszprémet a királynék városának is nevezik, mert a mindenkori püspök joga volt a királyné megkoronázása, és ő volt a királyné kancellárja. Gizella emlékét a város lakói ma is tisztelettel ápolják: karcsontját a székesegyházban ereklyeként őrzik, névnapján, májusban a Gizella Napok keretében többnapos művészeti fesztivált rendeznek, a királyné emlékére rockopera is született.
Az Érseki Palota Fellner Jakab jeles barokk építőművész tervei alapján épült, az építkezéshez valószínűleg felhasználták a királyi palota maradványait. Termeiben 1772-ből származő freskók, Johann Cymbál művei láthatók, nagy értékű műtárgyak, miseruhák, porcelánok, festmények, bútorok - köztük Erzsébet királyné garnitúrája - ejtik ámulatba a látogatót.
A palota tövében megbújó, Gizella emlékére épült 13.századi kápolna Veszprém és a magyarországi gótika egyik gyöngyszeme. A Szent Mihály székesegyház az István király korából származó templom helyén épült. Az eredeti korai román stílusú templomot az idők során többször átépítették, gótikus majd barokk stílusban. Mai, neoromán formáját a 20. század eleji átépítés során nyerte el. Az altemplom őrzi a gótikus jelleget, a hozzá csatolt kápolnában Padányi Bíró Márton püspök barokk stílusú síremléke (1765) látható. A tér dísze az 1750-ben emelt barokk Szentháromság szobor.
Az 1730-as években épült Ferences templom kriptájában helyezték örök nyugalomra a magyar felvilágosodás költőjét, Ányos Pált. A székesegyház északi szomszédságában álló Szent György kápolnában őrizhették a szent ereklyéjét, és itt tett szüzességi fogadalmat István király fia, Imre herceg. A Gizella Királyné Múzeum egyházi műkincsei közül különösen értékes Vetési Albert püspök arannyal átszőtt miseruhája, amelyet a legenda szerint Mátyás király feleségének, Beátrixnak a koronázásakor viselt. A múzeum másik kincse a koronázási palást hiteles másolata. Az eredetit a Veszprém-völgyi görög apácakolostorban varrták, a hagyomány szerint Gizella királyné is dolgozott a hímzésén. A vár fokán István király és hitvese Gizella szobra vigyázza a várost. Körbetekintve láthatjuk a vár oldalában megbúvó házakat, a város egyik jelképeként ismert (1838-ban épült) Szent István völgyhidat, a Bakony távolban kéklő hegyeit.
A vár északi oldalán, a Székesegyház melletti lépcsőn lesétálhatunk a Benedek-hegyre, amely honfoglaló eleink temetkezési helyéül szolgált. A sziklaszirten álló keresztet 1904-ben állították. Alant a Séd kanyarog, múltat idéző girbe-gurba utcák szaladnak hegyre föl, völgybe le. A baloldali lépcsőn a Margit-romokhoz jutunk. A Szent Katalin zárdát 1239-ben építették, ahol IV. Béla király lánya, a kis Margit nevelkedett. A kolostor falának maradványait a királylány emlékére Margit-romoknak nevezik. Szent Margit veszprémi éveit Kodolányi János Boldog Margit című regényében örökíti meg. A Benedek-hegytől a jobboldali lépcsősoron, a Sédet átívelő kis hídon továbbsétálva a város legromantikusabb helyére, a Szerelem-szigetre érünk. Sétánkat a városban folytatva hangulatos kis terek, udvarok, lépcsők marasztalnak, bíztatnak további barangolásra. Így fedezhetjük fel az 1887-ben épült Megyeházát, amelyik klasszicista jellegű főhomlokzatával, színes üvegablakaival a város egyik legszebb épülete.
A szemben álló egykori Korona szálló falán a veszprémi születésű szobrászművész, Csíkász Imre bronzreliefje emlékeztet arra, hogy 1848. márciusában itt töltött néhány napot Petőfi Sándor, és itt értesült arról, hogy Franciaországban kitört a forradalom. Az épület háta mögött a Petőfi Színház található, bejárata előtt Marton László szobra állít emléket a költőnek. A színház épülete a szecesszió szép példája, építészettörténeti különlegesség: Magyarországon ez volt az első vasbeton szerkezetű színházépület. 1908-ban készült el, Medgyasszay István tervei alapján. A Színházkert valaha Püspökkert volt, a díszes, neogót stílusban emelt egykori Jószágkormányzósági palota parkja. A modern kor követelményeinek megfelelően kibővített épület az Eötvös Károly Megyei Könyvtárnak ad otthont. A közelben található a Közép-Dunántúl kiemelt tudásközpontja, a Pannon Egyetem.
A parkot déli irányban elhagyva Erzsébet kirélyné szép mellszobra (Zala György alkotása, 1901) újra eszünkbe juttatja: a királynék városában járunk. Az Erzsébet liget meghatározó épülete a - Medgyasszay István által tervezett - Laczkó Dezső Múzeum. Legfontosabb műtárgyai többek között a bakonyszűcsi újkőkori idol, az inotai halomsír, az avar síp, a kora középkori kereszt, I. András billoga, a céhes tárgyegyüttes, a szakláris néprajzi gyűjtemény, a német és szlovák viseletek, stb... A Bakonyi Ház hazánk egyik legkorábbi néprajzi szabadtéri múzeuma. 1935-ben egy 19. századi öcsi kisnemesi lakóház mintájára épült, berendezési tárgyai a megye református kisnemesi lakosságát jellemzik.
Bakonyi Ház - Veszprém, Erzsébet sétány 3.
Csikász Galéria - Veszprém, Vár u. 17.
Érseki Palota - Veszprém, Vár u. 16-18.
Gizella Királyné Múzeum - Veszprém, Vár u. 35.
Laczkó Dezső Múzeum - Veszprém, Erzsébet sétány 1.
Magyar Építőipari Múzeum - Veszprém, Szent István u. 7.
Magyar Építőipari Múzeum Szabadtéri Gyűjteménye - Házgyári u. 1.
Mestermű Galéria - Veszprém, Kossuth u. 17.
Modern Képtár - Vass László Gyűjtemény - Veszprém, Vár u. 3-5-7.
Pincegaléria - Veszprém, Vár u. 13.
Tűztorony - Veszprém, Vár u. 9.
- Népművészeti alkotóhelyek
Nagy András - Állandó kiállítás, faszobrok készítésének megtekintése.
Cím: Veszprém, Pajta u. 10.
8200,
Veszprém, Vár út 4.
